Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 |

Napi gondolatok

Krisztussal vagy ellene


Lk 11, 15-26
Jézus nem harci szólamot talál ki, amikor azt mondja, hogy aki nincs vele, az ellene van. Nem azokat akarja megfélemlíteni, akik nem fogadják el Őt, hanem azokat akarja figyelmeztetni, akik azt hiszik, hogy Krisztushoz tartoznak, de döntéseik, magatartásuk nem erről tanúskodik. Nem lehet csak úgy távolról Krisztushoz tartozni. Aki nem úgy próbál gondolkodni, ahogy Krisztus, aki nem vallja a krisztusi értékeket, aki nem Krisztus szándéka szerint dönt bizonyos helyzetekben, az tönkreteszi Krisztus munkáját, fölöslegessé teszi Krisztus áldozatát a maga életében. A bűn nem véletlen elbotlás, hanem Krisztus ellen való döntés. Nem az a súlyos benne, hogy valamilyen szabály ellen vétesz, hanem, hogy lerombolod azt a szépet, jót, amit Krisztus épített. Ezért, amikor Krisztus ellen döntesz, önmagad ellen is döntesz. Mikor döntesz Krisztus ellen? Mindig, amikor nem Krisztussal akarsz boldog lenni, nem úgy, ahogy ő ajánlja, hanem ahogy a világ ígéri.
A mi társadalmunk tanúja volt ideológiák megomlásának, híres emberek bukásának, akik az embernek új földi paradicsomot ígértek. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy hiszünk az üres ígéreteknek és azonnal, ebben az életben akarjuk elérni a vég nélküli boldogságot. Ha nem akarom hiába eltölteni az életemet, ha nem akarom elszalasztani életem igazi lehetőségeit, minden nap, minden helyzetben Krisztussal döntöm el, mit kell tennem.

2013-10-11


______________________________

Isten hozza utamba...


Lk 10, 25-37
Egy törvénytudó azt hallotta, hogy Jézus nem tartja be a törvényt, ezért most próbára akarja tenni. Valljon szint: szerinte szükséges a törvény, vagy más utat ajánl ahhoz, hogy valaki elnyerje az örök életet?
Jézus azonban épp a törvény felől kérdez vissza: mit mond erről a törvény? A szeretet parancsában egyetértenek. A törvénytudó számára világos, hogyan kell Istent szeretni (meg kell tartani a törvény előírásait) de igazolni szeretné önmagát: úgy-e csak az igazhitű, törvénytisztelő zsidókat kell szeretni? Jézus ennek az ellenkezőjét mutatja be példabeszédében: egy szamaritánus, aki nem a törvény szerint él, jobb felebarátnak bizonyul.
Könnyű nekem is kedves lenni, figyelmes, előzékeny lenni azzal szemben, aki közel áll hozzám, de nem én választom meg, ki az én felebarátom, akit szeretnem kell, hanem Isten hozza utamba, Isten helyezi mellém, és az üdvösségem attól függ, hogy tudom-e szeretni őt.

2013-10-07


______________________________

27. évközi vasárnap


Növeld bennünk a hitet! – kérik az apostolok Jézustól. Egyáltalán lehet-e a hit nagyobb, vagy kisebb? Hiszünk, vagy nem hiszünk. Valóban nem lehetne nagyobb, vagy kisebb a hit, ha abban állna, hogy elhiszek egy bizonyos igazságot, elhiszem, hogy létezik Isten. A hit azonban ennél többet jelent: megszeretem Istent és rábízom az életemet. A hit, ha olyan, mint a bizalom teli szeretet, akkor tud növekedni vagy csökkenni.
Jézus nm válaszol az apostolok kérésére. A hitünket nem ő növeli meg, hanem a hit a mi válaszunk az ő szeretetére. Ezzel szemben figyelmünket a hit eredményeire hívja fel. minél inkább hisz valaki, minél inkább átadja az életét, annál több csoda történik.
Ha annyi hitetek lenne, mint egy mustármag…- mondja a tanítványainak… elég egy pici hit, és csodás dolgok történnek az életedben, a környezetedben.
Ha annyi hitetek lenne, mint a mustármag, és azt mondanátok ennek a szederfának, hogy szakadjon ki gyökerestől és verjen gyökeret a tengerben, megteszi. Valójában eperfáról van szó. Nagyméretű fáról, amelynek nagyon mély gyökerei vannak, sokáig élnek. Ez a nagy fa kiszakadna gyökerestől? Persze, ilyen csoda soha nem történt. Nem is ezt akarja mondani Jézus, hogy ilyesmivel próbálkozzanak, hanem azt, hogy a hit lehetetlen dolgokat is képes megvalósítani. Mennyi megoldhatatlan probléma van szerte a világon. Elég lenne egy kis hit, csak egy kissé az evangélium szerint élni, és csodák történnének.
Egy példabeszéddel folytatja Jézus a mondanivalóját, mely látszólag nem függ össze az előbb mondottakkal: egy szolga hazatér fáradtan, és a gazda még elvárja tőle, hogy őt az asztalnál is kiszolgálja. Igazságtalannak érezzük ezt a példabeszédet, bár tudjuk, hogy ilyen a mindennapi élet. Az urak mindig kikaszálták a szolgákat. Még igazságtalanabbnak érezzük, ha arra gondolunk, hogy az úr Istent jeleneti, a szolgák pedig mi vagyunk.
Jézus azonban mélyebb dolgot akar megértetni velünk. A hit csodát tesz. A csoda az, hogy ez a szolga nem érzi igazságtalannak azt, hogy ő szolga. Ez a szeretet csodája. Aki szeret, örömmel szolgálja azt, akit szeret, és nem érzi ezt igazságtalannak. Isten itt nem az úr szerepét tölti be, hanem a szolga szerepét. Azért jött, mert szeret minket és szolgálni akar nekünk. Hisz bennünk, ránk bízza önmagát. Aki hisz hasonlóképpen cselekszik. Örömmel szolgál Istennek, nem a remélt jutalomért, hanem mert szereti.
Eddigi életemben számos csoda történt, olyanok, amelyeket sem én, sem más nem hitt volna. Mégis, néha érzem, hogy gyenge a hitem, és kérni szeretném az Urat: növeld bennem a hitet! Segíts Uram, hogy ne féljek még jobban rád bízni önmagamat, hogy általam tudd megvalósítani csodás tetteidet.

2013-10-06


______________________________

Mi is angyalok vagyunk


Mt 18, 1-5. 10
Az őrangyalokat ünnepeljük, akik állítólag léteznek, bár ezt bizonyítani nehéz. Persze, a lélek létét sem tudjuk bebizonyítani. Nem mutatja ki a röntgengép, sem a legfinomabb készülék, mégis hisszük, hogy van lelkünk, általa élünk.
Isten kinyilatkoztatta nekünk, hogy léteznek testnélküli lelkek is, akik Isten színe előtt vannak, és terveinek megvalósításában mindenben együtt működnek Vele. Isten rólunk szóló tervében szerepe van azoknak a tiszta lelkeknek, akiket őrangyaloknak nevezünk. Nehéz tetten érni őket, de ők ezt nem is bánják.
Isten mindig teremtményein, angyalaink, küldöttein keresztül működik a világban.
Ma, az őrangyalok ünnepén köszönetet mondunk nekik mindazért, amit értünk tettek, és tudatosítjuk, hogy ha nem is vagyunk test nélküli lelkek, mi is Isten nevében tevékenykedünk, és mi is Isten küldöttei, angyalai vagyunk egymás számára.

2013-10-02


______________________________

Nem megyünk tönkre


Lk 9, 46-50
Nagy kísértés a mások fölé emelkedni akarás. Sok bűn forrása. Ádám is olyan akart lenni, mint Isten. Azóta megoszlás forrásává vált ez a kísértés a népek között, emberek között. Még azok között is, akik egymást szeretik. Ki az okosabb, ki az ügyesebb, kit szeretnek jobban, ki részesül több mindenben. A keresztények közötti egységnek is ez a legnagyobb akadálya, hogy ki a nagyobb, ki a főnök, és nem a teológiai gondolkodásbeli eltérés.
A törtetés hozzátartozik a bűn által megrontott természethez. Az erősebb, a fejlettebb fennmarad, a gyengébb, a fejletlenebb eltűnik. Két sas fióka kel ki a fészekben, de az erősebb, az életrevalóbb megöli a testvérét. Ez a kegyetlen szabály uralkodik mindenütt.
Jézus ezt a rendet fel akarja borítani, és visszaállítani az Isten eredeti terve szerinti rendet, ezért arra biztatja a tanítványait, hogy nem nagyok akarjanak lenni, hanem kicsinyek, mint egy gyermek. Azt állítja, hogy aki mer a legkisebb lenni, az Isten szemében a legnagyobb. S hogy komolyan mondja, azzal bizonyítja, hogy vállalja, hogy legyőzzék, megalázzák, megöljék. Nem csak ideig-óráig alázatoskodik, hanem a haláláig alázatos szolga marad.
Ha Isten ezt teszi, akkor ez nem természetellenes, hanem természetfeletti magatartás, és azokra jellemző, akik részesültek a megváltás kegyelmében, és Krisztushoz kezdenek hasonlítani.
Próbáljuk meg mi is ezt gyakorolni magunk között, akik Krisztushoz tartozunk. Ha mind erre törekszünk, nem csak, hogy nem megyünk tönkre, hanem már elkezdődött közöttünk a Mennyország.

2013-09-30


______________________________

Látszólagos és igazi nagyság


Lk 9, 43b-45
Bámulják Jézust, hogy ilyen csodákat képes tenni. Jézus visszafogja ezt a lelkesedést, jövőbeli szenvedéséről beszélve tanítványainak. Első hallásra úgy tűnik, mintha elterelné a beszéd témáját. mi köze a csodáknak ahhoz, hogy majd az emberek kezére adják Jézust? Valójában nem más a téma. A látszólagos, és az igazi nagyságról van szó. Azt szeretné megértetni tanítványaival, hogy nem a csodák által tesz nagyobb jót, hanem a szenvedése, a halála által. Persze, a csodák mindig érdekesebbek. Nem is akarnak a tanítványok hallani a szenvedésről, halálról, ezért nem is kérdeznek semmit. Bár Jézus másodszor beszél nekik a jövendő szenvedéséről, most is elengedik a szavait a fülük mellett.
Nem az az igazán nagy, aki feltűnik a rendkívüli dolgok, a csodák által, melyeket megvalósít, hanem, aki önmagát háttérbe szorítva téged fölemel. Ezt tette Jézus velünk, és ezt kéri tőlünk is, hogy tegyük testvéreinkkel. Ennek a rendkívüli tettnek a jele a kereszt.
Véssétek a szívetekbe – mondja Jézus. Az Ő szava, az Ő keresztje belülről alakít át bennünket. Ha csodákat nem is tudunk tenni, a kereszt vállalásában társai lehetünk.

2013-09-28


______________________________

Miért akarok találkozni?


Lk 9, 7-9
Heródes Jánost is szívesen hallgatta, aztán lefejeztette, mert nem tetszett, amit mondott. Most Jézussal is szeretne találkozni. Elég veszedelmesnek tűnik találkozni az ilyen emberrel.
Lukács evangéliumában még olvashatunk egy emberről, aki vágyik találkozni Jézussal, és ő sem az ártatlanság példaképe: ez Zakeus. Ez utóbbi magát kicsinek, méltatlannak gondolja és tudatában van annak, hogy szüksége van a megváltásra, ezért akar találkozni Jézussal. Heródes ezzel szemben, a maga szórakoztatására szeretné Jézust használni. Reméli, hogy valami csodát tesz, szeme láttára.
Persze, mi is vágyunk arra, hogy Jézussal találkozzunk. Amikor szentmisén veszünk részt, amikor imádkozunk, a Véle való találkozást keressük. A kérdés, hogy mit várunk el ettől a találkozástól?
-hogy jóleső érzésekkel halmozzon el, hogy csodákat tegyen a mi kedvünkért, hogy segítsen nekünk abban, hogy jó dolgunk legyen, és főleg, hogy ne vesse szemünkre semmilyen hibánkat
- vagy pedig annak tudatában keressük Őt, hogy nélküle életünknek nincs értelme, sem célja, hogy Ő fontosabb számunkra, mint mi magunk vagyunk…

2013-09-26


______________________________

Vetíteni, vagy világítani


Lk 8, 16-18
Nem azért gyújtanak világosságot, hogy az ágy alá rejtsék. Mi a világosság hordozói vagyunk. Igen, mi vagyunk a lámpák. Nem azért hívott meg Jézus, hogy a szobáinkban üldögéljünk, és időnket, energiánkat fölösleges dolgokra pazaroljuk, hanem, hogy világítsunk az embereknek.
Világítás alatt nem azt értem, hogy vallásos szövegekkel traktáljuk az embereket. Úgy képzelem el az ilyen világítást, mint ahogy a vetítőgép égője világít. Nem az ő fényét nézik az emberek, hanem a filmet, a képeket, melyeket átvilágít, de amelyek nem belőle származnak. Mindenki tudja, hogy nem igazi az, amit lát, de azért nézik, mert tetszik.
Az Istenről szóló szavaink is lehetnek ilyenek. Mi is tudjuk, és azok is, akik hallgatják, hogy nem egészen igazak, de azért meghallgatnak, mert tetszenek.
A film nélküli világításnál egymást látjuk. Látnak minket az emberek. Látják, hogy imádkozunk, és vágyat éreznek arra, hogy imádkozzanak. Látják, hogy jók vagyunk egymáshoz, és vágyat éreznek ők is arra, hogy jót tegyenek egymással. Látják, hogy Isten fontos számunkra, mert szeretjük Őt, és ők is vágynak erre a kapcsolatra Istennel.
Úgy gondolom, ezt jelenti, világítani.

2013-09-23


______________________________

Mindent kaptak, mindent adnak


Lk 8, 1-3
Neveket hallottunk. Nők neveit, akikről nem tudunk semmit, még ha az evangélista közöl is a múltjukról egy-két dolgot. Ami közös bennünk, hogy Jézus meggyógyította őket, és hogy vagyonukból gondoskodtak Jézusról.
A nők eltartásáról általában a férfiak gondoskodtak a Jézus-korabeli társadalomban. Itt mégis azt kell hallanunk, hogy asszonyok gondoskodtak Jézusról a saját vagyonukból. Igazából előbb Jézus gondoskodott róluk, meggyógyította őket, megszabadította a bűntől, a gonosz lelkektől, különféle betegségekből. Mindenik név mindenik név egy-egy csodálatos gyógyulás-történetet rejt magában. Most ők Jézus rendelkezésére bocsátják mindenüket, jobban, mint az apostolok. Ők nem félnek Jézus mellett maradni a keresztre feszítés, a halál órájában sem.
Megtanulhatjuk ezektől az asszonyoktól, hogy a Jézushoz való hűségünk alapja a Jézus gyógyító kegyelmével való találkozás. Ha engedjük, hogy Jézus meggyógyítson, örömmel és készséggel bocsátunk rendelkezésére mindent, amink van, és amik vagyunk.

2013-09-20


______________________________

A szeretet gyógyít


Lk 7, 36-50
Botránkoznak ezek a farizeusok, mert Jézus megengedi, hogy érintse ez a bűnös asszony. Azt feltételezik, hogy nem tudja, kivel van dolga, mert egy igazi rabbi távol tartja magát az ilyen személyektől. Jézus ellenben épp az ilyen személyekért jött.
Anélkül, hogy szóba álltak volna, mindketten tudták, hogy kivel van dolguk.
Míg a farizeusok csak egy álprófétát láttak maguk előtt, aki nem képes felismerni a bűnösöket, hogy távol tartsa magát tőlük, meg egy bűnös asszonyt, aki ide szemtelenkedett, de jól jött, mert leleplezte az álprófétát, addig ők, Jézus és az asszony felismerték egymásban azt, akit kerestek. Aki nagyon szeret, ráérez arra, aki nagyon szereti. Aki Jézussal kerül ilyen szeretetkapcsolatba, az Jézus életében részesül, és meggyógyul bűneitől.
Mi is gyakran vagyunk Jézus társaságában. Udvariasan elbeszélgetünk vele, mint azokkal szoktunk, akikkel csak felszínes kapcsolatban vagyunk, vagy lényünk minden szeretetével lépünk hozza? Ettől függ, hogy farizeusok maradunk, vagy meggyógyulunk bűneinkből.

2013-09-19


______________________________