Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Szent Benedek


Péld 2, 1-9
Szent Benedek ünnepén az első olvasmány a példabeszédek könyvéből van.
Benedek visszavonult a világtól, hogy csak Istennek éljen, de aztán távol a város zajától, érezte, a küldetést, hogy keresztény társadalmat építsen. Sikerült összehangolnia a civilizációt és a hitet. Nagy szerepe volt neki, és szerzetestársainak az európai civilizáció és kultúra fejlődésében.
Ő is ugyanazt mondja a regulájában fiainak, mint amint a példabeszédek könyvében olvastunk: hallgass az Úr szavára, és ha befogadod az Úrtól érkező bölcsességet a szívedbe, akkor megérted az igazságosságot, a törvényt, a becsületet, a helyes utat. A hit konkrét életté változik, ahol az emberek igazságosak, törvénytisztelők, becsületesek, és lelkiismeretükre hallhatnak. Ez az, amit Szent Benedek így foglal össze, hogy imádkozzál és dolgozzál.
Mi is hallgatni akarunk az Úr szavára, és engedni, hogy behatoljon a szívünkbe, és indítson minket is bátor lépésekre, melyek által Isten Országát építjük a mi közösségünkben, a mi városunkban, a mi országunkban.


2014-07-11


______________________________

A feszültség


2014-07-10


______________________________

A hollandiai vértanúk


Ma 19 vértanút ünneplünk, melyből 11 ferences. A 16. században ölték meg őket, amikor a 80 éves háború nyomán létrejött Hollandia. A kálvinista hollandok harcoltak a katolikus spanyolok ellen. A ferencesek, és a többi szerzetesek elmenekülhettek volna, mikor a holland csapatok közeledtek a városhoz, de a többségben katolikus lakosságot nem akarták magukra hagyni, ezért inkább ott maradtak. Miután a hollandok rabul ejtették a szerzeteseket, és a papokat, Miklóst ismét szabadon akarták engedni, de ő elutasította a szabadságot, mert nem akarta a társait cserbenhagyni. Valójában 21 személyt tartoztattak le, de közülük egy kapucinus, és egy ferences novícius behódoltak a hollandoknak, hogy mentsék az életüket. A kapucinust később lopás miatt felakasztották, a novícius pedig leírta a vértanúságuk történetét.
Megdöbbentő, hogy mennyi lelki erő volt ezekben az emberekben. Persze, tele voltak félelemmel, de azokban a nehéz pillanatokban megkapták a kegyelmet, hogy bátrak legyenek és merjék odaadni az életüket Krisztusért.
Annak idején Szalvátor atya mesélte, hogy mennyire aggódott, amikor a kommunisták üldözni kezdték a szerzeteseket. Ismerve a rendtársait, attól félt, hogy nagyrészük hamar be fog hódolni az erőszakos kommunista rendszernek, de meglepetésére a testvérek nagy része hűségesen kiállott, és bátran helytállt, akkor is, ha kínzásoknak vetették alá.
Isten nem csak megengedi a szenvedéseket, üldöztetéseket, hanem erőt is ad hozzá.
Ha nem is érezzük magunkat képeseknek ilyen hőstettekre, nap, mint nap megújítjuk elmélkedésünkben magunkban a szándékot, hogy teljesen odaadjuk magunkat az Úrnak, és kérjük a kegyelmet, hogy erre képesek is legyünk, Nem a magunk erejéből, hanem annak a kegyelemnek az erejéből, amelyben részesít bennünket az Úr.


2014-07-09


______________________________

A hollandiai vértanúk


Ma 19 vértanút ünneplünk, melyből 11 ferences. A 16. században ölték meg őket, amikor a 80 éves háború nyomán létrejött Hollandia. A kálvinista hollandok harcoltak a katolikus spanyolok ellen. A ferencesek, és a többi szerzetesek elmenekülhettek volna, mikor a holland csapatok közeledtek a városhoz, de a többségben katolikus lakosságot nem akarták magukra hagyni, ezért inkább ott maradtak. Miután a hollandok rabul ejtették a szerzeteseket, és a papokat, Miklóst ismét szabadon akarták engedni, de ő elutasította a szabadságot, mert nem akarta a társait cserbenhagyni. Valójában 21 személyt tartoztattak le, de közülük egy kapucinus, és egy ferences novícius behódoltak a hollandoknak, hogy mentsék az életüket. A kapucinust később lopás miatt felakasztották, a novícius pedig leírta a vértanúságuk történetét.
Megdöbbentő, hogy mennyi lelki erő volt ezekben az emberekben. Persze, tele voltak félelemmel, de azokban a nehéz pillanatokban megkapták a kegyelmet, hogy bátrak legyenek és merjék odaadni az életüket Krisztusért.
Annak idején Szalvátor atya mesélte, hogy mennyire aggódott, amikor a kommunisták üldözni kezdték a szerzeteseket. Ismerve a rendtársait, attól félt, hogy nagyrészük hamar be fog hódolni az erőszakos kommunista rendszernek, de meglepetésére a testvérek nagy része hűségesen kiállott, és bátran helytállt, akkor is, ha kínzásoknak vetették alá.
Isten nem csak megengedi a szenvedéseket, üldöztetéseket, hanem erőt is ad hozzá.
Ha nem is érezzük magunkat képeseknek ilyen hőstettekre, nap, mint nap megújítjuk elmélkedésünkben magunkban a szándékot, hogy teljesen odaadjuk magunkat az Úrnak, és kérjük a kegyelmet, hogy erre képesek is legyünk, Nem a magunk erejéből, hanem annak a kegyelemnek az erejéből, amelyben részesít bennünket az Úr.

2014-07-09


______________________________

Gyógyulás


2014-07-08


______________________________

Hűtlenül hű lenni


Oz 2, 16. 17b-18. 21-22
Ozeás próféta a saját bőrén tapasztalja meg a hűtlenség drámáját. Felesége elhagyja, de aztán visszatér hozzá. Ozeás mindig megbocsát neki, mert szereti. Az ő élete prófétai módon jelképezi Isten és az választott népe közötti kapcsolatot. Isten mindig hű marad az ő népéhez, de népe gyakran hűtlene hozzá.
Jelképezi a mi kapcsolatunkat is Krisztussal. Mi nem tudunk olyan kapcsolatban élni Vele, hogy azt ne árnyékolja a be mi hűtlenségünk. Abban vagyunk hűek, hogy újra és újra visszatérünk hozzá. Nagyon szépen mondja Szent Pál (2 Tim 2, 12-13): ha megtagadjuk Krisztust, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenek leszünk hozzá, ő mindig hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg. Isten nem tud hűtlen lenni. Isten nem tud nem szeretni.
Ozeás kiviszi a feleségét a pusztába, hogy a szívére beszéljen. A pusztában nincs más, csak ők ketten, és ott a felesége felfedezi, hogy valójában szereti a férjét. Isten minket is ki akar vinni a pusztába. Hűek nem tudunk lenni, de akkor ki tudunk tartani Krisztus mellett, ha engedjük, hogy kivigyen újra és újra a pusztába, oda ahol csak ketten vagyunk, ahol a lélek csendjében felfedezzük, hogy szeretjük az Urat.
Ne sajnáljuk az időt és az energiát, melyet az Úrral való személyes együttlétre fordítunk, mert ott a csendben, kiszáradt lelkünk pusztáját megöntözi Isten szeretetének harmata.


2014-07-07


______________________________

14. vasárnap


Jézus, miután megkeresztelkedett a Jordán vizében, elköltözött Názáretből, a szülővárosából, mert azt tapasztalta, hogy a názáretiek nem tudták befogadni az evangélium újdonságát. Kafarnaumban kezdett el beszélni az Isten országáról. Sokan hallgatták, lelkes tömeg vette körül, de mikor arról kezdett beszélni, hogy az ő teste étel, és az ő vére ital, sokan hátat fordítottak neki. Jézus akkor feltette magának a kérdést, hogy miért utasítják el az emberek azt a csodálatos üzenetet, amelyet hirdet? Mit nem tett helyesen? Mit kellett volna másképp mondania, hogy az emberek be tudják fogadni az evangéliumot?
Ugyanezt a kérdést tesszük fel magunknak. Mi papok, amikor úgy érezzük, hogy igehirdetésünknek nincs hatása. Amikor azt látjuk, azok nagy része, akik nemrég bérmálkoztak, vállalkoztak a felnőtt keresztény életre, nincsenek itt a szentmisén, megkérdezzük magunktól, hogy nem jól készítettük fel őket?
Vagy a szülő, mikor azt látja, hogy a gyermeke rossz útra tér, felteszi a kérdést: nem jól neveltem? Nem adtam neki jó példát? Mit rontottam el?
Keressük, ki a hibás, a társadalom, a környezet, vagy mi magunk?- és emiatt sokat szomorkodunk.
Jézus nem elkeseredik, és nem haragszik, hanem visszavonul imádkozni. Az imában akarja megérteni, ami az Atyának a terve. Nem azért imádkozik, hogy meggyőzze az Atyát, hogy változtasson az események menetén. Mi sem azért imádkozunk, hogy Isten meggyőzzük arról, hogy a mi ügyünket mozdítsa elő, hanem azért, hogy megtaláljuk az összhangot az ő tervével, hogy ráhangolódjunk Isten akaratára.
És íme, hallottuk az evangéliumban azt az imát, amelyet Jézus mondott: Áldalak Atyám!
Miért áldja az Atyát? Azért, mert az imában megvilágosult. Megértette, hogy mi az Isten terve.
Az evangéliumban az Atya, az Abba – megszólítás182-szer fordul elő, és minden alkalommal Jézus használja, egy kivétellel, amikor Fülöp mondja, hogy mutasd meg nekünk az Atyát. Jézus meg akarja nekünk tanítani, hogy Isten jóságos Atya. Valójában az Abba nem is azt jelenti, hogy Atya, hanem, hogy Apuka. Olyan szeretetteljes megszólítás, mint amikor a gyermek szól az édesapjához, aki őt szereti. Ilyen szeretetteljes kapcsolatra akar megtanítani Jézus Istennel szemben.
Mit fedezett fel Jézus az imában? Azt, hogy ezeket a dolgokat Isten elrejtette a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek nyilatkoztatta ki. Kik azok a bölcsek és okosak? Azok, akiknek nincs szükségük mások tanácsára, segítségére, mert ők mindent jobban tudnak. Ezek az emberek nem akarnak változást az életükben, ezért nem is tudják befogadni az evangéliumot, mert az mindig megújulásra indít bennünket. A kicsinyek azok, akik tudják, hogy ők rászorulnak arra a világosságra, amely Istentől érkezik. Szükségük van az evangélium fényére, mert valami többre, valami szebbre, nemesebbre vágynak, mint amire a maguk erejéből képesek lennének.
Aztán Jézus felszólít: jöjjetek hozzám, akik elfáradtatok, és terhek alatt görnyedtek.
Mik ezek a terhek? A bölcsek és okosak a vallásos életet nehéz teherré alakították át, ahol sok szabás, előírás, parancs van, amelyeket nem lehet mind betartani, és azt állítják, hogy ezeket mind Isten követeli tőlük. Az emberek, látván, hogy nem tudják mindeniket betartani, úgy érzik, hogy távol vannak Istentő. Jézus ezért hívja: jöjjetek hozzám, én leveszem rólatok ezt a terhet. Jézus is egy igát ajánl, de ez az iga könnyű, mert velünk együtt Jézus is viszi. Ez az iga nem nehéz, mert nem kívülről érkező előírás, hanem belénk teremtette azokat Isten. Ugyanazt, ami a szelíd, és alázatos szívű Jézust jellemzi, az önmagát odaajándékozó szeretet. Ezt hordozva mi is a mennyei Atya gyermekei vagyunk.

2014-07-06


______________________________

Együtt


Ám 9, 11-15
Folytatjuk Ámosz próféta olvasását. Ha előbb népét megfenyegette az Úr, most olyan napokat ígért, melyeken minden jóra fordul. Isten sosem végleg haragszik meg az ő népére. Újra és újra próbálja megmenteni. Ezek a napok, amelyekről a próféta beszél, valójában Jézus Krisztus eljövetelével és a Szentlélek kiáradásával veszik kezdetüket.
Felállítom Dávid leomlott hajlékát, kijavítom falainak repedését… Isten az, aki cselekszik. Ő állítja vissza, ő hozza helyre, ami leomlott, elromlott, de ugyanakkor arról hallunk, hogy az ember dolgozik: van, aki szánt, van, aki vet, és van, aki arat. Van, aki szőlőt ültet, és van, aki szüretel. Amit az ember Isten nélkül alkotott, bármennyire bízott benne, megomlik, tönkremegy, de amit Istennel együtt végez, az megmarad, az bő termést hoz. Jézus is azt mondta: nélkülem semmit sem tehettek.
Erre akarunk ma emlékezni. Semmi olyat nem akarunk végezni, amiben ne működnénk együtt Istennel. Ezért, minden tevékenységünk előtt és közben kérjük az Úrtól a segítséget, hogy rá tudjunk figyelni és az ő terve szerint tudjunk tevékenykedni, hogy munkánk ne hiábavaló legyen, hanem bő termést hozzon, most, és az örök élet számára.


2014-07-05


______________________________

Meghívás


2014-07-04


______________________________

Szent Tamás apostol


Szent Tamás az egyik legismertebb az apostolok közül. Miről ismert? Hitetlenségéről. Ő a hitetlen Tamás. János evangéliumában három alkalommal szólalt meg Tamás.
Egyszer, amikor Jézus elhatározza, hogy felmegy Jeruzsálembe, bár tudja, hogy életveszélybe kerül, mert a főtanács elrendelte a letartoztatását. Tamás akkor azt mondta: menjünk, és haljunk meg vele. Ez nem egy úgy hangzik, mintha nem hinne Jézusban, ellenkezőleg, mint aki kész meghalni is Jézusért, Jézussal.
A második alkalom kicsivel később történt, amikor Jézus arról beszélt a tanítványoknak, hogy elmegy helyet készíteni nekik, de majd ők is követni fogják, Tamás meri kifejezni, hogy nem érti: nem tudjuk hová mész, hogyan ismerhetnénk az utat? Ez sem egy hitetlen ember kérdése, hanem olyané, aki meg akarja érteni, mit kell tennie, mert igen is követni szeretné Jézust. Neki egyáltalán nem mindegy, hogy tudja-e követni Jézust, vagy nem. Nagyon is lelkes követője volt Jézusnak.
A harmadik alkalommal sem hitetlen Tamás, mikor kijelenti, hogy amíg nem látja, nem érinti Jézus sebhelyeit, addig nem hiszi, hanem csalódott. Már nem mer bízni a szavakban. Csalódott önmagában, csalódott apostoltársaiban, akik a kereszttől megijedtek és elmenekültek. Csalódott Péterben is, aki Tamáshoz hasonlóan életét akarta adni Krisztusért, de aztán megtagadta Jézust.
Mi is gyakran csalódunk önmagunkban, abban, ahogy sikerült a keresztény és szerzetesi életünket élnünk, pedig nem ezt ígértük. Csalódtunk a közösségünkben, ahol sokat beszélünk a testvériségről, de még mindig eléggé önmagunknak élünk. Csalódtunk az egyházban, amely Krisztust hirdeti szóval, de gyakran belegabalyodik a világi dolgok hínárjába.
Mégis, Tamás nem fordít hátat a közösségnek, és jól teszi, mert Jézus személyesen jön el, hogy sebhelyein, szenvedésén keresztül megmutassa Isten szeretetét.
Az Úr közénk is eljön, és nem hagyja, hogy csalódásaink erőt vegyenek rajtunk. Csak ne fordítsunk hátat a közösségünknek.

2014-07-03


______________________________