Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Istenhez hasonlítunk


Az első olvasmányban Isten a népével beszél, és azt kéri tőle, hogy tartsa meg szívből – lélekből a parancsait. Ígéri, hogy ha megteszi, a legdicsőségesebb néppé teszi őket. Mi is lehet egy nép számára nagyobb teljesítmény, mint hogy ő legyen a legdicsőségesebb?
Jézus is parancsokról beszél, de az ő parancsai ember számára lehetetlennek tűnnek. Csak hogy Jézus, amit kér, ő maga végbe is viszi bennünk. Másképp nem is lehetne szeretni ellenségeinket. Ha hajlandók vagyunk vele együttműködni, azt ígéri, hogy Istenhez leszünk hasonlók. Ez az igazi dicsőség, amely ránk vár! Ha csak kissé is sikerül javát keresni annak, aki bántott, aki rosszat tett nekünk, máris kezdünk Istenhez hasonlítani.

2015-02-28


______________________________

Nekünk drukkol


Ez 18, 21-28
Ezekiel próféta úgy beszél, mintha az ő szavai által Isten szólna. Így nem csak halljuk Istent, hanem az érzelemvilága is bepillantást nyerünk. Azt mondja: „talán örömöm telik a bűnös halálában? Inkább azt akarom, hogy letérjen útjáról és éljen.
Értitek? Istent úgy képeljük el, mint aki ítélkezik az emberek tettei felett, de itt azt hallottuk, hogy Isten nem ítél el senkit, hanem a gonosz saját magát ítéli el. Elkövetett gonoszsága okozza vesztét. Isten nem pártatlanul figyeli az eseményeket, hanem az ember oldalán ál, az embernek drukkol. Isten azt szeretné, hogy meg tudjunk térni és éljünk és képesnek is lát bennünket erre. Jobban bízik bennünk, mint mi önmagunkban.
Azt ne várjuk el tőle, hogy jóváhagyja azt, ami nincs rendben, nem nyugszik bele abba, hogy mi csak ennyire vagyunk képesek, csak ennyi sikerült, hanem, ha kérjük, elfogadjuk a segítségét, örömmel segít.
És ha én megtapasztaltam, hogy Isten számára nincs lehetetlen, hogy engem is képes szabaddá tenni a láncaimtól, én is tanulgatni kezdem az ő szemével nézni a testvéreimet. Nem a bírájuk vagyok, hanem meglátom bennünk azt az embert, akivé lenniük kellene. Az ő oldalukon állok a küzdelmeikben. Amikor azt mondom a testvéremnek: javadat akarom – szavaim által Isten szól hozzá.


2015-02-27


______________________________

Kérő szív


2015-02-26


______________________________

Hozzájuk küld az Úr


2015-02-25


______________________________

Mátyás apostol


2015-02-24


______________________________

A lopástól a szeretetig


A leviták könyvéből tilalmak és parancsok sorozatát hallottuk. Megfigyelhetünk közöttük egy fokozatosságot. Az első tilalmak az anyagiak terét érintik: ne lopj, ne zsákmányold ki a testvéredet, ne légy igazságtalan; az utána következők inkább a lelkiek terén nyújtanak útmutatást: ne gyűlöld, ne állj bosszút rajta, figyelmeztesd a tévedő testvéredet.
Az egészet, mintegy összefoglalja a szeret parancsa: szered embertársadat, mint önmagadat.
Az elsők tilalmak, az utolsók pedig cselekvésre szólítanak fel. A lelkiünkből is előbb ki kell hordani az önzést, hogy helyet készítsünk a szeretetnek. Isten nem tiltja meg azt, hogy szeressük önmagunkat, sőt, megparancsolja, de azt akarja, hogy a szívünk kitáguljon, és befogadja a testvéreinket is.
Mi önmagunkat melyik lépcsőre helyeznénk? Gondolom, legfelül. Igen, a szeretet terén lenne még egy kis tennivalónk, de a többi dolgon már rég túl vagyunk. Mi nem vagyunk tolvajok, nem zsákmányolunk ki másokat, nem vagyunk igazságtalanok.
Vagy mégis? Köztünk is előfordul, hogy valamit magunknak elteszünk, ami a közösséget illetné meg. Olyan is előfordul, hogy visszaélünk a testvérünk jóságával. Hadd csinálja, ha ilyen buzgó, így könnyebb nekünk. Az is előfordul, hogy a feladatainkat nem végezzük becsületesen. Annál nehezebb nem engedni, hogy pillanatnyi harag hatása alatt szóljunk, cselekedjünk. Még nehezebb szeretettel figyelmeztetni, jóra inteni egymást.
Mi azonban nem csak parancsokat kapunk, hanem segítséget is. Képesek vagyunk a szeretetre az Úr erejéből, akit nap, mint nap kérünk az elmélkedéseinkben, hogy tanítson meg szeretni, ne csak úgy, mint önmagunkat, hanem úgy, ahogy ő szeret minket.


2015-02-23


______________________________

Nagyböjt első vasárnapja


Nagyböjt első vasárnapján minden évben Jézus megkísértéséről szól az evangélium. Máté és Lukács három kísértésről beszélnek: 1. a kő kenyérré változtatása, 2. a világ ura lenni, imádva a sátánt, 3. a templom tetejéről való leugrás. A három kísértés az Isten terveitől való eltávolodás három módját jelképezi. Márk azonban két versben elintézi Jézus megkísértését.
Azt mondja, hogy a Lélek vitte Jézust a pusztába, és ott a Sátán megkísértette. Tudjuk, hogy Jézus mindenben vállalta a mi sorsunkat, s ehhez hozzátartozik a kísértés is.
A puszta a választott nép történetére emlékeztet, amikor elhagyták Egyiptomot és elindultak az ígéret földje felé. 40 évig a pusztában bolyongtak. Mindenki meghalt ott a pusztában azok közül, akik Egyiptomból elindultak, és csak a gyermekeik jutottak el az ígéret földjére. A 40 év pusztai vándorlás tehát egy egész emberöltőt jelent. Márk azt akarja ezzel a 40 nappal mondani, hogy Jézus egész életén át küzdött a kísértésekkel, akár csak mi.
Ki ez a sátán? A Szentírásban háromféle jelentésével is találkozunk a sátánnak.
Kezdetben a sátán elnevezést használja mindenkire, aki ellenfél.
A későbbi korban a Perzsa kultúra hatására az Úr által küldött ellenőrnek tekintették. A perzsa királynak a legbizalmasabb emberét nevezték sátánnak, aki körbejárt a birodalomban, és ha valami rendellenességet észlelt, jelentette az uralkodónak. A Jób könyvében is a sátán ott van Isten előtt, és Kétségbe vonja Jób Isten iránti őszinte szeretetét. Isten pedig megengedi neki, hogy próbára tegye, megkísértse Jóbot. A jelenések könyvében Jézus úgy beszél a sátánról, mint aki Isten trónja előtt vádolja az embereket.
Az evangéliumban a sátán az, aki Isten terveitől el akarja tántorítani az embert. Így sátán mindenki, aki Isten tervével ellenkezik. Ezért nevezi Jézus Pétert sátánnak, mert nem Isten szempontjai szerint gondolkodik, hanem az emberek szempontjai szerint.
Mi is minden nap beleütközünk a sátánba. Nem csak személyek akarnak eltántorítani Istentől, hanem olyan intézmények, struktúrák is lehetnek sátánok, amelyek igazságtalan törvényeket hoznak, kihasználják az embereket, kihasználnak másokat.
A média is lehet sátán, amikor mérget csepegtet az emberek lelkébe, szívébe. Szent értékeket rombolnak le, gúnyolnak ki. Nevetségessé teszik azokat, akik hisznek a család értékében, akik ragaszkodnak a házassági hűséghez, és elhitetik az emberekkel, hogy az élvezet a legfőbb érték. Fontos felismerni, és azonosítani a sátánt.
Aztán azt hallottuk, hogy Jézus körül vadállatok voltak. Ne oroszlánokra, meg hiénákra gondoljunk. A Dániel könyvében szerepelnek vadállatok, melyek egy-egy nagyhatalmat jelképeznek, Márk is így értelmezi a vadállatokat. A világ hatalmasai, a politikai hatalom birtoklói, a vallási vezetők, ezek a vadállatok, melyekkel Jézusnak szembesülnie kell egész életén át. Nem fogadják el az általa ajánlott új életet. A főpapok, a szadduceusok, az írástudók, a farizeusok, mind Jézus ellen acsarkodtak. Ezek a vadállatok.
Aki az evangélium szerint próbál élni, ma is szembetalálja magát ezekkel a vadállatokkal, a hatalom embereivel, a pénz uraival, akiknek nem érdekük, hogy az evangélium szerint éljenek az emberek.
Azt is hallottuk, hogy angyalok szolgáltak Jézusnak. Angyal mindaz, aki Isten megváltását, Isten szeretetét közvetíti. Ezek nem csak szellemi lények, hanem emberek is, akik Jézust segítették feladata teljesítésében. Maga Márk evangélista is így gondolja, hisz Keresztelő Jánost is angyalnak nevezi. A mi életünkben is sok angyal van.
Jézus elkezdte hirdetni az evangéliumot. Nekünk is hirdeti, hogy itt van az alkalmas idő, itt van a Kairosz. Ne szalasszuk el az alkalmat, hogy Jézushoz csatlakozzunk.


2015-02-22


______________________________

A vámos


2015-02-21


______________________________

Nagyböjti program


Iz 58, 1-9
Mostani böjtölésetek nem szerez meghallgatást.
Izajás szavai megdöbbentenek, és ha tükör elé állok, és úgy mondom el őket, belátom, igaza van. Úgy böjtölök, mintha Jézus nem lenne velem, mintha neki semmi köze nem lenne az én böjtölésemhez.
Úgy böjtölök, mint a szolga, nem, mint a fiú. Böjtölök, mert előírás, szabály, és ha valamelyik szabályt nem tartom be, akkor folyton hibásnak érzem magam. Örömtelen önmegtagadások ezek.
Lemondásaim csak a felszínt érintik.
Mi értelme, megvonni magamtól az ételt, vagy italt, ha Isten akarata nem válik kenyeremmé?
Mi értelme, nem nézni filmet, nem hallgatni zenét, kerülni a szórakozást, ha nem látom meg, nem hallom meg Krisztust a testvérem szívében?
Mi értelme több imát elmondani a nagyböjt alatt, ha az ima nem vált lelkem lélegzetvételévé?
Mi értelme önmegtagadásokat gyakorolni 40 napon át, ha a végén megkönnyebbülve sóhajtok fel?
Túlságosan értékes a mi életünk ahhoz, hogy fölösleges dolgokra pazaroljuk. Keressük meg a lényeget és annak éljünk. Szívünk kitágításán érdemes fáradoznunk.


2015-02-20


______________________________

Én ki mellett döntök?


2015-02-19


______________________________