Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 |

Napi gondolatok

Évközi 3. vasárnap


Jézus elkezdi nyilvános működését. Azt hallottuk az evangéliumban, hogy miután Keresztelő Jánossal találkozott, Jézus Galileába ment. Fontos a hely: Jézus nem a szent városban, Jeruzsálemben kezdi nyilvános működését. Nem az önmagukat tisztának tökéletesnek tartó zsidók között; nem a papok közelében, akik kifogástalanul végzik a szertartásaikat és imáikat, hanem Galileában.
A galileaiak nem voltak valami jámbor emberek. Pogányok Galileájának is nevezték a vidéket, és megvetéssel tekintettek rájuk a tiszta zsidók.
Betelt az idő! – mondja Jézus. Ezzel nem az idő múlására akar figyelmeztetni, hanem arra, hogy ez egy vissza nem térő alkalom, a Kairosz. Itt az ideje valami nagyon fontos lépés megtételének.
Közel van az Isten Országa! Az embereket meg akarja hívni az Isten országába, ahol más szabályok szerint élnek, mint eddig éltek. Ember nem ellensége a másiknak, hanem egymásnak jó testvérei. Olyan világ kezdetéről beszél, amelyben nem a csalók, a hazugok, az erőszakosak, a szemtelenek, az önzők lesznek a fontos emberek, hanem a szelídek, a jóságosak, az önfeláldozók, a becsületesek. Az új világban nem a gazdagság, a jólét keresése a cél. Úgy-e mi is szeretnénk egy ilyen új világban élni?
Mikor az emberek változásra vágynak, igazából a lelkük mélyén ennek az új világnak a megvalósulását várják, még ha nem is tudatos bennük, hogy mire vágynak. Mikor véget ért a kommunizmus, reméltük, hogy egy ilyen új világ kezdődik. Amikor egy új párt kerül hatalomra, mikor új államelnököt választanak, az emberekben felébred a remény: hátha elkezdődik az az új világ, amelyre a lelkünk mélyén vágyunk?
Jézus korában is változásra vártak az emberek. Jézus nem a hatalmat akarja átvenni, hanem az emberek lelkében hirdet forradalmat, kormányváltást. Olyan országot hirdet meg, amelyben igaz emberek élnek, akik igaz emberek módjára viselkednek egymással szemben.
Jézus elmondja a feltételeket is. Ha vágyunk erre az új világra, ránk is vonatkoznak ezek a feltételek: megtérni, és hinni az evangéliumban.
1. Megtérni, nem csupán valamilyen magatartás megváltoztatását jelenti, hanem megváltoztatni a gondolkodásmódunkat, az értékrendünket.
Ha valakinek a legfőbb érték a maga jóléte, akkor ennek érdekében megengedi magának, hogy kihasználjon embereket, hogy cserbenhagyjon másokat. Ha valakinek az a legfontosabb, hogy sok pénze legyen, feljogosítva érzi magát arra, hogy csaljon, becsapjon másokat, hazudjon, csak el ne kapják. Az ilyen emberek lehetnek vallásosak is, és Istentől azt várják el, hogy segítse őket a jólétük megőrzésében, a pénzük gyarapításában.
Az Isten országában, amelyet Jézus hirdet a legfontosabb érték a szolgálat, az önmagunk odaajándékozása, a testvéreink igazi javának a keresése.
2. Hinni az evangéliumban. Nem azt jelenti csupán, hogy elhiszem, amit mond az evangélium. Mikor valakinek azt mondom: én hiszek benned – azt jelenti: - rád merem bízni magamat. Hinni az evangéliumban is ezt jelenti: rá bízni magamat Jézusra.
És Jézus kezdi gyűjteni a tanítványokat, akik ezt az új Országot, az Isten Országát hirdetni fogják.
Nem a templomban, vagy nem imádság közben szólítja meg őket Jézus, hanem a mindennapi teendőik végzése közben. Az Isten Országa nem kivonulás jelent ebből a világból. A mindennapi életben akar megnyilvánulni.
Jézus mintegy kihalászta őket az emberek közül, és azt mondta nekik, hogy ezután ők is ugyanezt teszik, embereket halásznak ki. Ez a mi dolgunk is. Segíteni, kihalászni az embereket a régi életmód tengeréből, és bevezetni őket az Isten Országába. A munkájuk, az életkörülményeik ugyanazok maradnak, de mivel az értékrendjük megváltozott, mindent másképp tesznek, mint azelőtt.
Azonnal otthagyták hálóikat és követték Jézust. A Márk evangéliumában több mint 11-szer fordul elő az, hogy valaki azonnal mindent otthagy és követi Jézust. Ez egy tanítás akar lenni, hogy az alkalmas pillanatot a Kairoszt nem szabad elszalasztani, azonnal dönteni, cselekedni kell, amikor Jézus hív.
A hálók jelképezik mind azt, ami köt bennünket a régi életmódhoz, amitől nehéz megszabadulni: a kényelmünk, rossz szokásaink, helytelen ragaszkodásaink.
A másik két tanítvány az apjukat hagyták ott azonnal. Az apa a régi értékeket jelképezi, melyek ellentétbe kerülnek az evangéliummal. Jézus maga is mondja az evangéliumban, hogy aki jobban szereti apját, anyját, mint engem, nem méltó hozzám.
Lehet, hogy ma Jézus bennünket is meg akar szólítani. Mit válaszolunk neki? Majd máskor? Ne szalasszuk el a Kairoszt, az alkalmas időt.

2015-01-25


______________________________

Szalézi Szent Ferenc


Szalézi Szent Ferenc

Szalázi Szent Ferenc a katolikus megújhodás nagy teológusa. Misszióba küldték egy olyan városba, ahol a kálvinizmus teljes győzelmet aratott a katolicizmus felett. Bement az egyetlen katolikusnak maradt templomba és elkezdett prédikálni. A város vezetősége megtiltotta a népnek, hogy hallgassák a beszédeit, úgy, hogy nap, mint nap üres templomban prédikált. Nekifogott, és kinyomtatta a beszédeit, és kezdte szétosztani az emberek között, de így is egy év alatt csak néhány embert tudott visszasegíteni a katolikus egyházba. Neki fogott a tereken prédikálni. Négy év után a város nagy része ismét katolikus volt.
Híres lelki írása a Filotea. Ő alapította a Vizitációs nővérek közösségét. Don Bosco Szent János az ő tiszteletére alapította a Szaléziánus szerzetesrendet.
Mi adott neki erőt ahhoz, hogy annyi éven át keményen dolgozzon, anélkül, hogy a munkájának eredménye lett volna?
Az, hogy nem az eredményért dolgozott, hanem Istenért.
Meg volt győződve arról, hogy az egyetlen eszköz, amely az emberek szívét Isten felé tereli az a szeretet. Nem a prédikációi jó stílusa, nem a nyomtatott szöveg volt a legfontosabb, bár ezekre is szüksége volt, - és ma folytathatnánk: nem a találkozók, nem a facebook a legfontosabb, bár minden eszközt meg kell ragadni, és használni, ami rendelkezésünkre áll. Azt mondta: a szeretet erényével kell lerombolni Genf falait. Nem vassal és puskaporral kell azt visszafoglalni, mert ezek a pokol tüzére emlékeztetnek. Ő szeretni tudta ezeket a protestánsokat, mert a szeretet Isten eszköze.
Meg akarjuk tanulni Szalézi Szent Ferenctől, hogy mielőtt bármit tennénk a pasztoráció terén, előbb fontos tudatosítani magunkban, hogy mi szeretjük azokat, akikhez Isten küldött.

2015-01-24


______________________________

Kiválasztás


2015-01-23


______________________________

Szent Ágnes


Szent Ágnes életéről igazából semmit nem tudunk. A róla szóló első feljegyzés csak halála után 50 évvel keletkezett.
A keresztényüldözések megszűnése után sokan úgy érezték, hogy ellazult a keresztények élete. Kényelmesen és felszínesen élnek. Épp ezért példaképeket kerestek, akik bátrak voltak, és készek odaadni az életüket Krisztusért. Az ő vágyaikból egész gazdag irodalom keletkezett, mely fantáziadúsan írta le a vértanúk legendáit. Ilyen szemmel olvassuk a Szent Ágnes életéről szóló elbeszéléseket is.
Volt egy római prefektus, aki a fiának feleségül akarta Ágnest, de Ágnes nemet mondott, mert már Krisztusnak ígérte magát. Ez a prefektust feldühítette, halálra ítélte keresztény mivolta miatt Ágnest. Mivel azonban a római törvény szerint szüzet nem szabadott kivégezni, meztelenre vetkőztette és egy bordélyházba akarta vinni, hogy ott elvegyék a szüzességét. Persze, Isten megvédte Ágnest: a haja hirtelen megnőtt és eltakarta az egész testét, és aki hozzá próbált nyúlni, az mind megvakult. Tűzbe akarták dobni, de a lángok meg sem perzselték a testét. Végül a prefektus karddal levágta a fejét.
A testét a római Szent Ágnes templomban őrzik, a fejét pedig egy másik római templomban.
Mit tanulhatunk mi ebből? Miként lehet számunkra példakép Szent Ágnes?
Magunkban mi is felfedezzük a vágyat a teljes, megalkuvások nélküli önátadásra. Arra vágyunk, hogy mi is komolyan vegyük a kereszténységünket. Magunkban felfedezzük Szent Ágnes bátorságát, Krisztusért való lelkesedését, azt a keresztényt, aki ezekről nem csak álmodozik, hanem cselekszi is.
Amikor ma döntenem kell, hogy elvégzem-e az imát, amelyet közösen nem végeztünk el, vagy elhagyom, hogy tanulok, feladatomat végzem, vagy valami egyébbel elütöm az időt, eszembe jut Szent Ágnes bátorsága és erőssége, és, hogy itt az alkalom, hogy én is bátornak, és erősnek bizonyuljak.


2015-01-21


______________________________

Akadályok


2015-01-20


______________________________

Évközi 2. vasárnap


A mai evangéliumon keresztül tanúi vagyunk annak, hogyan kezd kialakulni Jézus körül tanítványainak csapata, akik végigkísérik Jézust földi élete útján.
Szent János evangéliumában Keresztelő Szent János az első, aki Jézusban felismeri a Messiást, és rámutat: íme, az Isten Báránya! Érdemes felfigyelni egy apró részletre: az evangélium azt mondja, hogy János helyben állt, Jézus pedig ment. János helyben áll, mert befejezte a küldetését, Jézus pedig most kezdi.
Miért épp báránynak nevezi Jézust? A Messiásról beszélhetett volna úgy, mint királyról, vagy mint pásztorról, vagy ítélkező bíróról, aki számon kéri az embereket, hogy mennyire tartották meg a Tórát, hisz nem sokkal ez előtt János is úgy beszélt a jövendő Messiásról, mint aki jön, és ítélete tart, külön választja a búzát a pelyvától, és a pelyvát olthatatlan tűzben elégeti. Itt azonban János bárányról beszél. Ez a bárány emlékeztet bennünket a húsvét éjszakáján feláldozott bárányra, melynek a vére megvédte a zsidók házát a pusztítás angyalától, és amelynek a húsával táplálkoztak mielőtt útra indultak a pusztában.
Hasonlóképpen Izajás próféta is beszél a bárányról, amely elnémul hóhérai előtt.
Egy harmadik szentírási rész, amely a bárányról eszünkbe juthat, az amikor Ábrahám fel akarta áldozni Izsákot és Izsák helyett a kost áldozta fel. Az Úr gondoskodott az áldozati állatról.
Jézus nem úgy jött a világba, mint az erős, aki elgyőzi a rosszakat, hanem, mint aki odaadja az életét. Ezzel veszi kezdetét egy új világ, amelyben nem az erőszak győz.
A két tanítvány hallván, hogy Jézus a Messiás, elindulnak a követésére. Jézus felteszi nekik a kérdést: mit kerestek? Ez a kérdés mindenkinek szól, aki Jézust követni akarja. Jó tisztázni, hogy mit keresünk, mit várunk el Jézustól igazában? Van, aki azért keresi Jézust, hogy az ő kedvéért tegyen csodát. Van, aki azt szeretné kérni Jézustól, hogy neki őt különleges bánásmódban részesítse, őt jobban segítse, mint másokat.
Lehet, hogy az életben mindenünk megvan, amire szükségünk van, de jó felismerni azt a lelkünkben lévő nyugtalanságot, amely nem elégszik meg azzal, amit ez az élet tud nyújtani nekünk. Jó ha engedjük szóhoz jutni ezt a lelkünkben lévő nyugtalanságot, hogy felismerjük: tényleg arra van szükségünk, amit most keresünk, amiért törjük magunkat?
A tanítványok azt kérdik: Mester, hol laksz? Nem a címét akarják megtudni, hisz Jézusnak nincs lakása. Azt akarják kérdezni, hogy hol vagy te otthon? Mi a te életednek a kiindulópontja? Mi is szoktuk használni a kifejezést, ha valakinek a gondolkodásmódja egészen elüt a mienktől: hol élsz te? Ha valakit szeretünk, a szívünk nála van otthon. tehát a kérdésben az van benne, hogy számodra mi a fontos, mi az, amit legjobban szeretsz?
Jöjjetek, és nézzétek meg. Jöjjetek és lássátok. Nem elég Keresztelő Jánosnak a tanúságtétele. Nekünk sem elég, hogy valaki beszél Jézusról. Találkoznunk kell Vele. Meg kell tapasztalnunk, mit jelenet, Vele együtt lenni.
És elmentek, megnézték, hol lakik, és aznap nála maradtak. Nem tudjuk, hogy mit láttak, mit tapasztaltak meg, de arra mindenikünk emlékezik, hogy ő mit tapasztalt meg, amikor Jézussal találkozott.
Délután 4-kor történt mindez … Jelentéktelen megjegyzésnek tűnik. Mindegy, hány óra volt. A zsidó időszámítás szerint délután 5-kor ért véget a nap, és akkor kezdődött az új nap. Azt akarja mondani, hogy a Jézussal való találkozással véget ért életüknek egy szakasza, és új kezdődött. Az istennel való találkozás visszavonhatatlanul megváltoztatja az életünket. Új korszak kezdetét jelenti az életünkben.
András elmegy, és hívja a testvérét, Simont, hogy ő is találkozzon Jézussal. Az Istennel való találkozás olyan élmény, melyet az ember nem akar magának megőrizni, hanem azt szeretné, hogy mások is részesüljenek benne.
Így létrejött Jézus követőinek kis csoportja. Jézus nem is tér vissza Názáretbe, hanem ott marad Kafarnaumban, Péter, és András házában. Ők adnak lakást neki.
A szentmisében a pap minden alkalommal, úgy, mint Keresztelő János, rámutat az Oltáriszentségben jelenlévő Úr Krisztusra: íme, az Isten báránya! Ez újra és újra felszólítás számunkra, arra, hogy kövessük Krisztust, az ő tanítványai legyünk, egyesítsük az életünket Vele, és hozzá hasonlóan mi is Isten bárányai legyünk.

2015-01-18


______________________________

Jézus türelme


2015-01-17


______________________________

Szent Berárd és társai


Szent Berárd és társai Szent Ferenc bátorítására elindultak a szaracénok közé, hogy hirdessék nekik az evangéliumot. Persze, a szaracénok nem vették jó néven az ő prédikációikat. Megfenyítették őket, és megtiltották nekik, hogy Krisztusról beszéljenek. Ők azonban elmentek Marokkóba és ott is lelkesen kezdtek beszélni. Felkínálták nekik, hogy pénzt, feleségeket kapnak, ha mohamedánok lesznek, de ők elutasították az ajánlatot, mondván, hogy ők ezeket már rég szemétnek tekintik. Végül szörnyű kínok között ölték meg őket. Persze, mai szemmel nézve, mintha lenne valami közös az ő magatartásuk és a franciaországi terroristák magatartása között s ez nem más, mint a fanatizmus. A fanatizmus életveszélyes, és félelemmel tölt el. Maga Szent Ferenc is, egy évvel később, a Meg nem erősített Regulában külön kitér arra, hogy hogyan viselkedjenek azok, akik a szaracénok közé mennek, és ott arra inti őket, hogy legyenek szelídek, ne veszekedjenek, és csak akkor beszéljenek, amikor úgy látják, hogy Istennek kedves, amit tesznek.
Mindez azonban nem kisebbíti az ő vértanúságuk értékét, mert az fanatizmusuk különbözik a francia terroristák fanatizmusától. Ők senkit nem utáltak, senkire nem haragudtak, hanem ezeknek a szaracénoknak a javát keresték, ezért adták az életüket, hogy azok hinni tudjanak Krisztusban. Szent Ferenc erről tudomást szerzett, azt mondta: most már biztosan mondhatom, hogy van 5 kisebb testvér.
Ezért igazi kisebb testvérek ők, mert többre értékelték ezeknek a szaracénoknak az üdvösségét, mint a maguk életét.
Szent Antal, aki találkozott velük, amikor mentek ki Marokkóba, most, mikor megtudta, hogy meghaltak, elhatározta, hogy ő is kisebb testvér lesz, hogy vértanú lehessen. Érdemes olyan közösséghez tartozni, amely ekkora szeretetre teszi képessé tagjait.
Ma én is megpróbálok igazibb kisebb testvére lenni testvéreimnek, és azoknak, akikkel kapcsolatba kerülök.

2015-01-16


______________________________

Megesett rajta a szíve


2015-01-15


______________________________

Félelmeink


2015-01-14


______________________________