Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |

Napi gondolatok

Hozzájuk küld az Úr


2015-02-25


______________________________

Mátyás apostol


2015-02-24


______________________________

A lopástól a szeretetig


A leviták könyvéből tilalmak és parancsok sorozatát hallottuk. Megfigyelhetünk közöttük egy fokozatosságot. Az első tilalmak az anyagiak terét érintik: ne lopj, ne zsákmányold ki a testvéredet, ne légy igazságtalan; az utána következők inkább a lelkiek terén nyújtanak útmutatást: ne gyűlöld, ne állj bosszút rajta, figyelmeztesd a tévedő testvéredet.
Az egészet, mintegy összefoglalja a szeret parancsa: szered embertársadat, mint önmagadat.
Az elsők tilalmak, az utolsók pedig cselekvésre szólítanak fel. A lelkiünkből is előbb ki kell hordani az önzést, hogy helyet készítsünk a szeretetnek. Isten nem tiltja meg azt, hogy szeressük önmagunkat, sőt, megparancsolja, de azt akarja, hogy a szívünk kitáguljon, és befogadja a testvéreinket is.
Mi önmagunkat melyik lépcsőre helyeznénk? Gondolom, legfelül. Igen, a szeretet terén lenne még egy kis tennivalónk, de a többi dolgon már rég túl vagyunk. Mi nem vagyunk tolvajok, nem zsákmányolunk ki másokat, nem vagyunk igazságtalanok.
Vagy mégis? Köztünk is előfordul, hogy valamit magunknak elteszünk, ami a közösséget illetné meg. Olyan is előfordul, hogy visszaélünk a testvérünk jóságával. Hadd csinálja, ha ilyen buzgó, így könnyebb nekünk. Az is előfordul, hogy a feladatainkat nem végezzük becsületesen. Annál nehezebb nem engedni, hogy pillanatnyi harag hatása alatt szóljunk, cselekedjünk. Még nehezebb szeretettel figyelmeztetni, jóra inteni egymást.
Mi azonban nem csak parancsokat kapunk, hanem segítséget is. Képesek vagyunk a szeretetre az Úr erejéből, akit nap, mint nap kérünk az elmélkedéseinkben, hogy tanítson meg szeretni, ne csak úgy, mint önmagunkat, hanem úgy, ahogy ő szeret minket.


2015-02-23


______________________________

Nagyböjt első vasárnapja


Nagyböjt első vasárnapján minden évben Jézus megkísértéséről szól az evangélium. Máté és Lukács három kísértésről beszélnek: 1. a kő kenyérré változtatása, 2. a világ ura lenni, imádva a sátánt, 3. a templom tetejéről való leugrás. A három kísértés az Isten terveitől való eltávolodás három módját jelképezi. Márk azonban két versben elintézi Jézus megkísértését.
Azt mondja, hogy a Lélek vitte Jézust a pusztába, és ott a Sátán megkísértette. Tudjuk, hogy Jézus mindenben vállalta a mi sorsunkat, s ehhez hozzátartozik a kísértés is.
A puszta a választott nép történetére emlékeztet, amikor elhagyták Egyiptomot és elindultak az ígéret földje felé. 40 évig a pusztában bolyongtak. Mindenki meghalt ott a pusztában azok közül, akik Egyiptomból elindultak, és csak a gyermekeik jutottak el az ígéret földjére. A 40 év pusztai vándorlás tehát egy egész emberöltőt jelent. Márk azt akarja ezzel a 40 nappal mondani, hogy Jézus egész életén át küzdött a kísértésekkel, akár csak mi.
Ki ez a sátán? A Szentírásban háromféle jelentésével is találkozunk a sátánnak.
Kezdetben a sátán elnevezést használja mindenkire, aki ellenfél.
A későbbi korban a Perzsa kultúra hatására az Úr által küldött ellenőrnek tekintették. A perzsa királynak a legbizalmasabb emberét nevezték sátánnak, aki körbejárt a birodalomban, és ha valami rendellenességet észlelt, jelentette az uralkodónak. A Jób könyvében is a sátán ott van Isten előtt, és Kétségbe vonja Jób Isten iránti őszinte szeretetét. Isten pedig megengedi neki, hogy próbára tegye, megkísértse Jóbot. A jelenések könyvében Jézus úgy beszél a sátánról, mint aki Isten trónja előtt vádolja az embereket.
Az evangéliumban a sátán az, aki Isten terveitől el akarja tántorítani az embert. Így sátán mindenki, aki Isten tervével ellenkezik. Ezért nevezi Jézus Pétert sátánnak, mert nem Isten szempontjai szerint gondolkodik, hanem az emberek szempontjai szerint.
Mi is minden nap beleütközünk a sátánba. Nem csak személyek akarnak eltántorítani Istentől, hanem olyan intézmények, struktúrák is lehetnek sátánok, amelyek igazságtalan törvényeket hoznak, kihasználják az embereket, kihasználnak másokat.
A média is lehet sátán, amikor mérget csepegtet az emberek lelkébe, szívébe. Szent értékeket rombolnak le, gúnyolnak ki. Nevetségessé teszik azokat, akik hisznek a család értékében, akik ragaszkodnak a házassági hűséghez, és elhitetik az emberekkel, hogy az élvezet a legfőbb érték. Fontos felismerni, és azonosítani a sátánt.
Aztán azt hallottuk, hogy Jézus körül vadállatok voltak. Ne oroszlánokra, meg hiénákra gondoljunk. A Dániel könyvében szerepelnek vadállatok, melyek egy-egy nagyhatalmat jelképeznek, Márk is így értelmezi a vadállatokat. A világ hatalmasai, a politikai hatalom birtoklói, a vallási vezetők, ezek a vadállatok, melyekkel Jézusnak szembesülnie kell egész életén át. Nem fogadják el az általa ajánlott új életet. A főpapok, a szadduceusok, az írástudók, a farizeusok, mind Jézus ellen acsarkodtak. Ezek a vadállatok.
Aki az evangélium szerint próbál élni, ma is szembetalálja magát ezekkel a vadállatokkal, a hatalom embereivel, a pénz uraival, akiknek nem érdekük, hogy az evangélium szerint éljenek az emberek.
Azt is hallottuk, hogy angyalok szolgáltak Jézusnak. Angyal mindaz, aki Isten megváltását, Isten szeretetét közvetíti. Ezek nem csak szellemi lények, hanem emberek is, akik Jézust segítették feladata teljesítésében. Maga Márk evangélista is így gondolja, hisz Keresztelő Jánost is angyalnak nevezi. A mi életünkben is sok angyal van.
Jézus elkezdte hirdetni az evangéliumot. Nekünk is hirdeti, hogy itt van az alkalmas idő, itt van a Kairosz. Ne szalasszuk el az alkalmat, hogy Jézushoz csatlakozzunk.


2015-02-22


______________________________

A vámos


2015-02-21


______________________________

Nagyböjti program


Iz 58, 1-9
Mostani böjtölésetek nem szerez meghallgatást.
Izajás szavai megdöbbentenek, és ha tükör elé állok, és úgy mondom el őket, belátom, igaza van. Úgy böjtölök, mintha Jézus nem lenne velem, mintha neki semmi köze nem lenne az én böjtölésemhez.
Úgy böjtölök, mint a szolga, nem, mint a fiú. Böjtölök, mert előírás, szabály, és ha valamelyik szabályt nem tartom be, akkor folyton hibásnak érzem magam. Örömtelen önmegtagadások ezek.
Lemondásaim csak a felszínt érintik.
Mi értelme, megvonni magamtól az ételt, vagy italt, ha Isten akarata nem válik kenyeremmé?
Mi értelme, nem nézni filmet, nem hallgatni zenét, kerülni a szórakozást, ha nem látom meg, nem hallom meg Krisztust a testvérem szívében?
Mi értelme több imát elmondani a nagyböjt alatt, ha az ima nem vált lelkem lélegzetvételévé?
Mi értelme önmegtagadásokat gyakorolni 40 napon át, ha a végén megkönnyebbülve sóhajtok fel?
Túlságosan értékes a mi életünk ahhoz, hogy fölösleges dolgokra pazaroljuk. Keressük meg a lényeget és annak éljünk. Szívünk kitágításán érdemes fáradoznunk.


2015-02-20


______________________________

Én ki mellett döntök?


2015-02-19


______________________________

Hamvazószerda


Jó megfigyelő Jézus. Észrevette, mennyire fontos számunkra, hogy értékeljenek, dicsérjenek, és hogy ezt elérjük, képesek vagyunk a képmutatásra is.
Jézus nem restellte kigúnyolni azokat, akik mások szeme láttára próbálnak jót tenni. Azt mondja róluk, hogy kürtöltetnek maguk előtt. Persze, senki nem kürtöltetett sem a zsinagógában, sem az utcán Jézus korában sem, amikor valami jót tett, de az önmutogatás minden formája olyan, mintha kürtöltetnénk. Lenne zenebona, amikor Károly testvér egy-egy szegénynek ad valamit, ha nem csendben, szerényen végezné, hanem minden alkalommal kürtölnénk egy-egyet, hogy vegye észre mindenki.
Persze, hogy Jézus gúnyos szavai nem estek jól azoknak, akik érintve érezték magukat. Nekünk sem esik jól, ha valaki a szemünkbe mondja, hogy képmutatók vagyunk, hogy megjátsszuk az imádságos szerzetest, a buzgó keresztényt, aki akkor imádkozik, amikor mindenki látja, de mikor senki nem tud róla, simán elhagyja az imáit, az elmélkedéseit.
Képmutatók vagyunk, amikor nagyokat böjtölünk az asztalnál, de utána jókat eszünk, amikor nem látja senki. Amikor mosolygunk egymásnak, de aztán megszóljuk, befeketítjük egymást.
Jézus szavai nekünk is szólnak a nagyböjt első napján. Nem azért, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, hanem, hogy igazibb életre ösztönözzenek.

2015-02-18


______________________________

A bárka


2015-02-17


______________________________

Az ajtódban leselkedik


Ter 4, 1-25
Káin és Ábel története bár az emberiség kezdetéhez nyúlik vissza, mégis nagyon aktuális. Ma is jelen van a mi életünkben.
Úgy látta Káin, hogy Isten jobban kedveli Ábelt, mint őt, és lelkében irigység támadt, és az irigységből harag született.
Ha a másikat értékelik, dicsérik, szeretik, de rólam megfeledkeznek, irigységet, haragot érzek, és ez természetes. Mire visz ez a harag?
Van, aki nem mer másokra haragudni, és azt kezdi saját magának bebeszélni, hogy ő a hibás: én nem törekedtem eléggé, nem tettem meg mindent, amit megtehettem volna. Saját magára haragszik, saját magát szidja. Sok esetben bünteti magát azzal, hogy elszigetelődik másoktól, bezárkózik. Képes önmagát tönkre tenni. Elhiszi önmagának, hogy ő nem jó semmire. Néha képes önmagát meg is ölni.
Mások mernek haragudni azokra, akikre féltékenyek. Ennek hatása alatt ócsárolják, szidják, becsmérlik azt, akivel szemben irigységet éreznek. Az is előfordul, hogy rosszat tesznek neki, és ez fokozódhat akár a gyilkosságig is.
Az Úr már előre figyelmeztette Káint, amikor a Káin lelkében felébredt az irigység: vigyázz, mert a bűn az ajtódban leselkedik. Állj ellen a gonosz vágyaknak! Nem tőlünk függ, hogy néha irigységet, vagy haragot érzünk. Szabad érezni. De vegyük észre, hogy ilyenkor a bűn az ajtónkban leselkedik. Tanuljunk meg uralkodni érzéseinken. Ne engedjük, hogy az irigység, vagy a harag hatására, szóljunk, tegyünk bármit is.
Ha nem tettél semmi rosszat – mondja az Úr Káinnak, emeld fel a tekintetedet.
Ha nincs bennünk semmi rossz szándék, mi is emeljük fel bátran a tekintetünket az Urra, és tudatosítsuk magunkban, azt, hogy mi nem versenyben vagyunk testvéreinkkel. Az Urat szolgáljuk azzal, akik vagyunk, és azzal, amink van. Az a fontos, hogy mindent odaadjunk, ami a rendelkezésünkre áll, akkor is, ha ez kevésnek tűnik ahhoz képest, amit mások tesznek. Nem a mennyiség, hanem a teljesség számít.


2015-02-16


______________________________