Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Beteljesedett


2015-04-03


______________________________

Tanítvány


Iz 50, 4-9
Izajás szenvedő szolgája felsorolja, hogy mi mindenen át kell mennie: verik, leköpdösik. Ő mégis bízik az Úrban, olyannyira, hogy provokálni meri ellenségeit: ki mer velem kiállni?
Nem csak ellenségitől érzi biztonságban magát, hanem Isten segítségét tapasztalja küldetése teljesítésében is. Sőt, Isten nem csak segíti, hanem rajta keresztül lesz támasza a megfáradtaknak. Az Úr nyitja meg a fülét minden reggel, hogy meghallja tanítását, és ő úgy hallgatja az Urat, mint egy tanítvány. Az Úr tanítja nyelvét, hogy az ő igéjét tudja közvetíteni.
Mi is az Úr szolgái vagyunk, s néha szenvedő szolgáknak érezzük magunkat. Nem könnyű szerzetesként élni. Mégsem az áldozat szerepét játsszuk, hanem az Úrban bízva akarunk vigaszt, bátorítást nyújtani a megfáradtaknak. És ma nagyon sok a megfáradt ember. Nem is csoda. Mikor mindenki az erőseket értékeli, nem divat gyengének lenni, és az erősnek látszani akarás küzdelmébe hamar bele lehet fáradni. Az Úr minket ezekhez küld, hogy nekik legyünk kisebb testvérei. Nem bölcs tanácsokkal jövünk, hanem tanítványokként. Az Úr megnyitja füleinket, hogy meg tudjuk hallgatni őket, imában az Úr elé visszük gondjaikat, bánatukat, és csak annyit mondunk nekik, amennyit az Úr általunk üzenni akar neki.
De előbb mi magunk a gyengeségeinkkel testvéreink elé állunk, hogy meghalljuk, mit akar mondani nekünk általuk az Úr.
Így fonódik össze a mindennapi életünk, az egyéni imánk, és a közösségi imánk.


2015-04-01


______________________________

Az Árulás Isten művében


2015-03-31


______________________________

Jó illat


Iz 42, 1-7
A mai olvasmányban Izajás az Úr szolgájának a küldetéséről beszél. Azért jön az Úr szolgája, hogy megszabadítsa a népét. Mi tudjuk, hogy a szolga kifejezés a Szentírásban, nem megalázó megnevezés, ellenkezőleg. A szolga volt az úrnak a legközelebbi munkatársa. Ő ismerte leginkább urának tervét és őt bízta meg annak a végrehajtásával. Isten terve az ő népének megszabadítása. Ezért, az Úr szolgája szelíden bánik a gyengékkel. A megroppant nádszálat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Megnyitja a vakok szemét, kiszabadítja a börtönből a foglyokat, a sötétségből a világosságra vezet.
Az Úr ezt a csodálatos megváltói művet rajtunk keresztül akarja folytatni és beteljesíteni. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy nagyon sok ember élete olyan, mint a megroppant nád, mint a pislákoló mécses. Nagyon sok embernek szüksége van a világosságra. Nagyon sok ember sínylődik a bűn rabságában. Hogy tudnánk mi ezeken segíteni. Lehet, mi is úgy gondoljuk, hogy, ha sok pénzünk lenne, ha megfelelő eszközeink lennének, sokkal több jót tehetnénk, mint most. Az evangéliumbeli Júdás is így gondolkodott. Azt a drága olajt föl lehetett volna használni a szegények megsegítésére.
A legnagyobb jó, amit tehetünk, ha megtelik a mi házunk, a mi közösségünk a Krisztus iránti szeretetünk jó illatával.
Most, a nagyhét elején ezzel a gondolattal szeretnék indulni. Mielőtt tennék valamit Krisztus nevében, vagy Krisztusért, az iránta való szeretetemet próbálom kifejezni, hogy mindaz, amit teszek, vagy mondok, ebből a szeretetből forrásozzék.


2015-03-30


______________________________

Jó illat


Iz 42, 1-7
A mai olvasmányban Izajás az Úr szolgájának a küldetéséről beszél. Azért jön az Úr szolgája, hogy megszabadítsa a népét. Mi tudjuk, hogy a szolga kifejezés a Szentírásban, nem megalázó megnevezés, ellenkezőleg. A szolga volt az úrnak a legközelebbi munkatársa. Ő ismerte leginkább urának tervét és őt bízta meg annak a végrehajtásával. Isten terve az ő népének megszabadítása. Ezért, az Úr szolgája szelíden bánik a gyengékkel. A megroppant nádszálat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Megnyitja a vakok szemét, kiszabadítja a börtönből a foglyokat, a sötétségből a világosságra vezet.
Az Úr ezt a csodálatos megváltói művet rajtunk keresztül akarja folytatni és beteljesíteni. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy nagyon sok ember élete olyan, mint a megroppant nád, mint a pislákoló mécses. Nagyon sok embernek szüksége van a világosságra. Nagyon sok ember sínylődik a bűn rabságában. Hogy tudnánk mi ezeken segíteni. Lehet, mi is úgy gondoljuk, hogy, ha sok pénzünk lenne, ha megfelelő eszközeink lennének, sokkal több jót tehetnénk, mint most. Az evangéliumbeli Júdás is így gondolkodott. Azt a drága olajt föl lehetett volna használni a szegények megsegítésére.
A legnagyobb jó, amit tehetünk, ha megtelik a mi házunk, a mi közösségünk a Krisztus iránti szeretetünk jó illatával.
Most, a nagyhét elején ezzel a gondolattal szeretnék indulni. Mielőtt tennék valamit Krisztus nevében, vagy Krisztusért, az iránta való szeretetemet próbálom kifejezni, hogy mindaz, amit teszek, vagy mondok, ebből a szeretetből forrásozzék.

2015-03-30


______________________________

Újszövetség


2015-03-26


______________________________

Helyet kér


Kilenc hónappal karácsony előtt megszakítjuk nagyböjti készületünket, hogy Jézus megtestesülésének kezdeti pillanatáról elmélkedjünk. Isten készül közénk jönni, hogy megmutassa nekünk Isten igazi arcát. Hogy Isten elérhető legyen számunkra, emberré lett.
Az ember nehezen képzeli el Istent, és amikor elképzelni, azonosítja a maga félelmeivel, és azt hiszi, hogy Isten egy hatalmas és kegyetlen uralkodó, aki hamar megharagszik, ezért igyekezni kell haragját szertartásokkal, áldozatokkal, imákkal lecsillapítani.
Isten elhatározta, hogy emberré lesz, hogy jobban meg tudjuk érteni, ki ő, milyen ő.
Hol akart belépni a mi világunkba? Rómában, amely a világon uralkodott? Athénban, a kor kulturális központjában? Vagy Jeruzsálemben, a szent városban? Nem. Isten Galileát választotta ki, és ott egy jelentéktelen helységet, Názáretet. Nem volt valami jó híre Názáretnek. Natanael is azt mondta, mikor hírül adták neki, hogy megtalálták a Messiást: jöhet-e valami jó Názáretből? A farizeusok is ezt mondták Nikodémusnak: tanulmányozd az írásokat, és látni fogod, Galileából nem származik próféta.
Ebben az értéktelennek látszó helységben Isten angyala egy szüzet keres meg. Abban az időben azt a nőt, akinek nem volt gyermeke, kevésre értékelték. így is beszél róla az evangélium. Egy szűzhöz, a sok közül. Csak utána mondja a nevét. Már ez által Isten tanít bennünket, hogy őt ne rendkívüli helyeken, ne rendkívüli alkalmakkor keressük, hanem a hétköznapjainkban, a szürke, közönséges életünk különféle helyzeteiben.
Ott, ahol élek, abban, amivel dolgozom, Isten engem is megtalál, és engem is megkérdez, hajlandó vagyok-e helyet adni számára az életemben, hogy ott megtestesüljön. Rajtam keresztül akar Jézus találkozni az emberekkel.

2015-03-25


______________________________

Zúgolódás


2015-03-24


______________________________

Maradunk?


Jn 8, 1-11
Egy jól felépített csapdát állítottak Jézusnak. Egy házasságtörésen ért asszonyt vittek elé. A főtanács halálra ítélte, de a római törvény a halálítélet jogát magának tartotta fenn. Jézus az elnyomók pártjára áll, vagy elfogadja a főtanács ítéletet? És Jézus írni kezdett a földre. Nem a homokba, hanem a kőre, hisz a templom udvarában tartózkodott, és az kővel volt kirakva. Isten a törvényt kőbe véste a Sinai hegyén, de az emberek ezt meghamisították a maguk ízlése szerint.
Ez az asszony megcsalta a férjét, de ez a nép megcsalta az ő Istenét, eltorzítva Isten szándékát.
Mivel hamisították meg a törvényt? Azzal, hogy az Istennel való kapcsolatot szabályokká alacsonyították, melyek alapján el lehet ítélni embereket. Az olvasmányban halottuk, hogy ezen szabályok értelmében ártatlanul akarták Zsuzsannát halálra ítélni olyan bűnért, melyet ők szerettek volna elkövetni.
Az evangéliumban azzal vannak elfoglalva, hogy egy vétkező asszonyt elítéljenek, de a közöttük lévő Istent elutasítják. Jézus újra akarja írni a törvényt, új alapokra akarja helyezni a mi életünket, ahol a központban Isten, és csakis Isten van. Ha ő a legfontosabb, akkor maradunk, akkor is, ha bűnösök vagyunk, de ha nem ő a legfontosabb, jobb, ha mi is elsomfordálunk.


2015-03-23


______________________________

Elítélés és megbocsátás


2015-03-21


______________________________