Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Szent Tamás


Ef 2, 19-22
Nem vagyunk idegenek, hanem Isten háza népe vagyunk - hallottuk a mai szentleckében. Olyanok vagyunk, mint egy épület, amelynek a szegletköve, vagyis az, ami összetart, egymáshoz köt Jézus Krisztus. Nem rokonság, barátság, közös érdekek kapcsolnak össze bennünket, hanem az, hogy mindenikünkben jelen van Jézus élete.
Hasonló dolgot hallottunk az evangéliumban: Tamás biztos jelet keres, amely alapján fel tudja ismerni Jézust. Nem a szeme színéről, nem a hajáról, nem is a járásáról ismeri fel Jézust, hanem a sebhelyeiről, az önmagát odaajándékozó szeretet konkrét jeleiről.
Minket is erről ismernek fel, hogy keresztények vagyunk, hogy Krisztushoz tartozunk. Nem a ruhánkról, nem az elmondott imáinkról, nem a szép hangunkról, vagy az eredményeinkről, hanem az önmagunkat odaajándékozó szeretet konkrét jeleiről.
Ha közöttünk gyenge az egység, ha nem érezzük elég jónak a mi közösségünket, az annak a jele, hogy bennünk még nem elég erős Krisztus szeretete, az önmagát odaajándékozó szeretet. Ha erre törekszünk, és ezt próbáljuk egymásban is felismerni, akkor könnyebben felismerjük Szent Tamással együtt, a közöttünk jelenlévő Úr Krisztust.

2017-07-03


______________________________

Vendégség


Ter 18, 1-15
A mai olvasmányban Ábrahám vendégül látja Istent. Ábrahám hol három személlyel, hol eggyel beszélget. Számára világos, hogy, bár három személyt lát maga előtt, bennük Isten látogatott el hozzá. A keleti atyák ebben a szentírási részben a Szentháromságra vonatjozó első utalást vélik felfedezni. Mindenképp, számunkra tanulság, hogy aki hozzánk látogat, akár egyedül, akár többed magával, Isten képviseletében érkezik hozzánk. Öröm látni, hogy általában, akik hozzánk látogatnak, nálunk jól érzik magukat. Érdemes azonban azt is tudatosítani, hogy amikor Isten testvéreket adott mellénk, minden egyes testvérben, még abban is, akit nehezebben tudok elviselni, Isten jött el hozzám.
Isten Ábrahámnak ismét tudtára adta, hogy gyermeke fog születni. A tegnapi részben Ábrahám nevetett Isten ígéretén, most Sára tette ugyanezt. Ez a nevetés nem olyan, mint amikor valaki viccet mond s mi nevetünk, hanem azt jelzi, hogy nem hiszi, amit Isten ígér. Lehetetlennek tartja. Nos, ha lehetetlennek tartom is megtanulni szeretni azt, aki számomra ellenszenves, vagy, aki nekem rosszat tett, Isten képessé tud tenni erre, csak lássam vendégül őt, fogadjam be az életembe.

2017-07-01


______________________________

Termékeny élet


Ter 17, 1. 9-10. 15-22
A mai olvasmány a megváltás egyik nagyon fontos mozzanatáról szól: Isten szövetséget köt egy emberrel. Egy szövetségkötés általában azt jelenti, hogy mindkét fél valamit nyer, és valamit felkínál. Isten, amikor az emberrel szövetséget köt, nem nyer semmit. Felkínálja neki a boldog életet, és cserébe azt kéri, hogy az ember bízzon benne. Ez a bizalom abban nyilvánul meg, hogy Isten utasításai szerint cselekszik. Az Ábrahámmal kötött szövetség jele lesz Izsák, aki Isten rendkívüli közbelépése nélkül nem születhetett volna meg, hisz Ábrahám már majdnem 100 esztendős volt ás Sára is kilencven.
Isten velünk is szövetséget kötött. Minket is el akar vezetni a boldog életre. Az a tudat, hogy Isten mellettünk áll, ő képes teljesíteni azt, amit ígér, és meg is fogja tenni, bátorságot ad a különféle nehéz helyzetek közepette, melyeken átvezet az utunk. A velünk kötött új szövetség jele, hogy Isten Fiát adta, aki magára vette e keresztet, a mi keresztünket is, és feltámadt, úgy, ahogy mi is fel fogunk támadni. Ha Ábrahám életét, aki már szinte száz éves volt, Isten termékennyé tette, az én életemnek is konkrét gyümölcsei lesznek, ha bízom benne.

2017-06-30


______________________________

Indulj


Ter 12, 1-9
Két ige körül forog a mai olvasmány mondanivalója: vonulj ki, én majd megmutatom, hova. Végül is ilyen az emberi élet, kezdve attól, hogy a gyermeknek el kell szakadnia az anyméhtől, hogy elkezdje az emberi élet kalandját, és ahogy fejlődik, újra és újra valamitől el kell szakadnia, hogy egy újabb korszak kezdődjön az életében. Ha nem is jelent ez legtöbbször költözést, helyváltoztatást, mégis mindig valami változásra készít fel az Úr. Valamitől el kell szakadnunk, és valami új kezdődik. Azt ismerjük, amit elhagyunk, de nem tudjuk tisztán, hogy mi vár ránk. Isten új célokat tűz elénk, új távalatokat nyit számunkra. Az ő szavára, és benne bízva indulunk, akkor is, ha nem látjuk világosan, hogy mi vár ránk. Nem csoda, hogy kételyeke kísérnek. Néha látjuk halványan a célt, de körülöttünk sok minden homályos. De az Úr nem hagy magunkra minket. Mindig tudtunkra adja, hi a következő lépés, hogy mitől kell elszakadnunk. A test folyton azt mondja nekünk: még adjál, még adjál nekem! - Isten Lelke azonban felszólít: menj, menj! Kár halogatni az elindulást, amikor szól az Úr.

2017-06-26


______________________________

Sürget


2 Kor 5, 14-21
Krisztus szeretete sürget minket. Olyan mondás is van, hogy Isten malmai lassan őrülnek. Isten tervében mindennek megvan a maga ideje, de nincs helye a késlekedésnek. Időre volt szükség, amíg Isten felkészítette az embert az ő eljövetelére, a megváltás nagy kegyelmére, de amikor eljött az ideje, nem késlekedett, nem halogatta a mi megváltásunkat. Krisztus azért halt meg, hogy megfordítsa a halál dinamikáját, amely az emberek életén uralkodott. Elég volt egy rossz döntés, egy hiba ahhoz, hogy a törvény kemény ítéletét magára vonja az ember, de Krisztus ezt megváltoztatta. Az új szövetséget a saját vérével pecsételte le, új életlehetőséget nyújtva mindenkinek. S ha ezt a kegyelmet megkaptuk, minket is sürget, ne habozzunk azt tovább adni, hogy mindenki megismerhesse, és szeretni tudja Istent. Nincs vesztegetnivaló idő. Amikor jön, hogy elhagyjam az imáimat, kényelmességből elhalasszam a feladataim végzését, amikor gyávaságból, vagy nemtörődömségből nem szólalok meg akkor, amikor kellene, jusson eszembe, hogy Krisztus szeretete sürget, és ha nem igyekszem, Isten ügyét hátráltatom.

2017-06-17


______________________________

Cserépedény


2 Kor 4, 7-15
Egy szép hasonlatot használ Szt. Pál a mai szentleckében: a hit és a kegyelem, amit Istentől kaptunk értékes kincs, amelyet azonban gyenge, értéktelen és törékeny edényben őrzünk. Kívülről mindenféle megpróbáltatások érnek minket, de Isten erejének a működését fölismerjük abban, hogy ezek a megpróbáltatások nem tudnak tönkretenni minket. Szorongatnak, de agyon nem nyomnak, bizonytalanságban vagyunk, de kétségbe nem esünk, szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk, földre terítenek, de el nem veszünk. Így a mi gyengeségeink, törékenységünk örömünkre szolgálhatnak, mert rajtuk keresztül nyilvánvalóbban megmutatkozik Isten ereje. Nem szomorkodunk tehát amiatt, hogy miért nem vagyunk olyan erősek, olyan okosak, olyan ügyesek, vagy akár olyan egészségesek, mint mások, hanem bizalommal adunk hálát Istennek, hogy ezek ellenére képessé tesz minket annak a feladatnak a betöltésére, amit ránk bízott.

2017-06-16


______________________________

Bizalom


2Kor 3,5-6
Szent Pál a mai szentleckében bizalomról beszél. Miután a korintusi hivek kétségbe vonták azt, hogy Pál igazi apostol, és olyanok tanítására hajlottak, akik törvények, előírások útján akarják őket Istenhez vezetni, Pál mégis bízik a korintusi hívekben, és az ő bizalmát a Krisztusba vetett bizalmára építi, aki őt apostolává tette.
Az igazi közösség alapja a kölcsönös bizalom, és bár sokszor csalódtunk testvéreinkben, képesek vagyunk újra és újra bizalmat ajándékozni egymásnak, mert Krisztus is hűtlenségeink, rossz lépéseink ellenére is bízik bennünk.

2017-06-14


______________________________

Szent Antal


Ma, Szent Antal ünnepén az ő nyelvéről szeretnék szólni. 1263-ban, április 8-án ásták ki Szent Antal testét, hogy az új, épülő bazilikában, új koporsóba helyezzék. Amikor kinyitották a sírját, azt látták, hogy Szent Antal teste teljesen elporladt, de a nyelve, csodás módon épen maradt. Ezen az eseményen jelen volt a rend akkori miniszter generálisa, Szent Bonaventúra. Nem csak ferences testvérek tanúskodtak e mellett, hanem nagyon sok laikus is. Tizenkét köztiszteletben álló laikust választott ki Pádua városának vezetősége, hogy ők közelről megnézzék, ezt a csodás módon épen maradt nyelvet, hogy aztán a pápa előtt tanúskodni tudjanak róla.
Külön ünnepet szögeztek le a szent nyelve tiszteletére, február 15-ére.
Hogy miért épp a nyelve maradt meg Szent Antalnak, azt szépen kifejezi egyik korabeli krónikás: A szent nyelve Krisztus trombitája volt, a Szentlélek eszköze Isten igéjének a közvetítésére. Jelképezi azt, hogy Szent Antal leginkább a nyelvét adta át Istennek, és ez minket is arra indít, hogy magunkból minél több mindent átadjunk Istennek, mert ez az útja annak, hogy a halál ne legyen úr rajtunk.

2017-06-13


______________________________

Vigasztalás


2 Kor 1, 1-7
A következő két hét alatt Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből olvasunk fel. Ebben a levelében Szent Pál arra igyekszik, hogy viláhosan meghatározza, mi a jó és mi a rossz. Pál szereti ezt a közösséget, és ezért megengedi magának, hogy keményebben szóljon hozzájuk.
A mai részben a vigasztalásról hallottunk. Vigasztaló volt Pál számára látni, hogy növekszik, fejlődik a korintusi közösség. Azt tapasztalja, hogy a szenvedésekkel, melyekben része van, együtt jár a vigasztalás is, mely Krisztustól érkezik. Nem az az igazi szenvedés, amelyet valami sikertelenség miatt érzünk, vagy az igazságtalanság miatt, melyben részünk van. Az igazi szenvedés a bennünk lévő rossz miatt van. És a rossz elleni küzdelemben mindig mewgkapjuk Krisztustól a vigasztalást. Ő azt akarja, hogy egymásért vállaljuk a szenvedéseket, hogy együtt küzdjünk a bennünk, és közöttünk jelenlévő rossz ellen, és egymás vigasztalására lehessünk.

2017-06-12


______________________________

Három igazság


Tób 2, 9-14
Tobit veszélynek tette ki magát, hogy Istennek kedves cselekedetet hajtson végre, eltemesse megölt honfitársait. Fáradtan ért haza az egyik temetés után és egy banális baleset következtében megvakult. Hogyan lehetséges ez? Isten miért engedte meg, hogy ez megtörténjen, ahelyett, hogy megjutalmazta volna bátorságáért, hűségéért?
Így gondolkodtak szomszédai, akik kinevették, és így gondolkodott a felesége is, aki sértegette Tobitot. Talán néha mi is így gondolkodunk. Nekünk is eszünkbe jut, mikor baj ér, hogy Isten nem igazságos, mert én ezt nem érdemeltem meg.
Ilyenkor tudatosítsunk három igazságot:
- Isten szeret, és mindig a javunkat akarja, nem játszik velünk.
- Isten jobban tudja mint én, hogy mi válik a javamra.
- Semmi olyan nagy rossz nem történhet velem, ami végleg tönkretenné az életemet. Isten képes mindenből valami jót kihozni.

2017-06-06


______________________________