Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Rózsafüzér Királynője


A mai ünnep a Lepanto-i tengeri ütközet emlékére keletkezett, ahol 1571. október 7-én az oszmán flottát legyőzték a keresztények. V Piusz pápa a csata előtt felszólította a keresztényeket, hogy imádkozzák a rózsafüzért, és így kérjék Mária segítségét, és a győzelmet ennek az imának tulajdonította.
Ez az ünnepe tehát a keresztények meggyőződéséről szól, hogy Mária segít.
Rózsafüzér királynőjének nevezzek ma Máriát. Az imádság, amelyet sokszor elmondunk a rózsafüzér imádkozása alatt, az angyal szavaival kezdődik: üdvözlégy Mária! Megszólította Máriát, aki Istentől minden kegyelmet megkapott annak a feladatnak teljesítésére, amelyre Isten meghívta. Ezért kegyelemmel teljes. Azt a feladatot kapta Istentől, hogy Jézust nyújtsa, a megváltásra éhes világnak.
Isten angyala minket is meglátogat és néven szólít: üdvözlégy Leó testvér … és mindenki behelyettesítheti a saját nevét. Istentől minden kegyelmi segítséget megkaptál, és megkapsz, hogy a hivatásodat teljesíteni tudd, akkor is, ha gyengének, felkészületlennek, alkalmatlannak érzed magad, az Úr veled van. Rajtad áll, hajlandó vagy-e megengedni Jézusnak, hogy általad legyen jelen testvéreid számára.
Kérjük mi is Mária segítségét, hogy győzni tudjunk magunkban, és környezetünkben, minden olyan erő felett, mely az Úr Jézust távol akarja tartani, el akarja űzni tőlünk.


2015-10-07


______________________________

Ima és munka harmóniája


2015-10-06


______________________________

Jónás


Jón 1,1-2,1. 11
Jónás mesébe illő történetét hallottuk az olvasmányban. Isten Ninivébe küldte, hogy megtérésre szólítsa fel a nagy város népét. Jónás azonban az ellenkező irányba indult. Félt ettől a feladattól. Nagyon rossz véleménye volt a niniveiekről. Látni sem akarta őket. Azt szerette volna, ha Isten elpusztítja őket, nem, hogy ő odamenjen közéjük, és megtérésre szólítsa fel őket. Nem Isten ügye volt számára fontos, hanem, hogy neki ne legyen kellemetlen, neki jó legyen. Annyira nem érdekelte mások sorsa, hogy a hajón is, míg mindenki imádkozott a viharban, ő nyugodtan aludt.
De ne szidjuk túlságosan Jónást, mert lehet, hogy mi is sokszor hozzá vagyunk hasonlók:
mikor szidjuk az Istentől eltávolodott világot, Európát, a nagy várost, előre látjuk, hogy a vesztébe rohan, és várjuk, hogy a nyakába szakadjon a szerencsétlenség. Hadd bűnhődjön rossz döntései miatt. Eltávolodunk, elszigetelődünk tőlük, az ellenkező irányba indulunk, pedig Isten közéjük akar küldeni. Mi nyugodtan alszunk, míg vihar tépi, pusztulással fenyegeti azt a világot, amelynek mi is utasai vagyunk.
Mi a tennivalónk? Hogy Isten küldötteiként éljünk ebben a világban. Jusson eszünkbe, bárkivel találkozunk is a nap folyamán, hogy Isten általunk üzen számára.
Legyen a mi életünk szemrehányás, a mi szavunk bátorítás.


2015-10-05


______________________________

Szent Ferenc


Az idén, Ferenc pápánk, a „Laudato Si” enciklikájában a teremtett világról, mint közös otthonunkról beszél és magát Szent Ferencet állítja példaként elénk, mint aki egészséges kapcsolatot tudott létesíteni, Isten különféle teremtményeivel, persze embertársaival is. Ahogy viszonyulunk a teremtményekhez, jelzi, hogy milyen lelkület van bennünk. Hasonló a viszonyunk embertársainkhoz is. Szent Ferenctől meg akarjuk tanulni lelki szemeinkkel nézni a teremtményeket. Kiváló példa erre Szent Ferenc Naphimnusza. Ott, bátyánk urunkról, a napról azt mondja, hogy „szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes: a Te képed, fölséges”. Minden ember látja, hogy a nap szép és sugárzó, de Ferencet ez a nap Istenre emlékezteti. A keresztény ugyan azt látja, mint minden más ember, de a mögé lát. A hit szemével nézve más értelmet nyer a látott valóság. Tudatosul bennünk, hogy a víz, a levegő, a föld, az erdők mind Isten teremtményei, akár csak mi, ezért nagyobb tisztelettel bánunk velük. Ha egy jó barátom ide ad nekem egy könyvet, vigyázok rá, mert tisztelem a barátomat, ezért megbecsülöm a könyvét is. Isten teremtményei is hasonló tiszteletet érdemelnek.
Ez a tisztelet megnyilvánul abban, ahogy bánunk mindenféle energiával, mely végső soron a bátyánk - urunk, a nap ajándéka számunkra. Nem égetjük fölöslegesen a villanyt, a gázt, nem hagyjuk hiába menni a televíziót, a számítógépet, és nem csak azért, hogy ne kellejen sokat fizetni, hanem mert Isten ajándéka minden embernek szól. Nem sajátíthatjuk ki mi magunknak az energiát, csak azért mert nekünk van pénzünk. Míg mások nélkülöznek, mi nem pazarolhatunk. Hasonlóképp, nem szennyezhetjük kedvünk szerint a levegőt, a vizet, a földet, nem csupán azért, mert árt az egészségünknek, hanem mert ez a mi közös otthonunk, egyikünké sem, hanem mind Istentől kapott ajándék, mind Istenre emlékeztetnek.
Szent Ferenc naphimnuszában a teremtmények után az emberről is szó van. Benne is felfedezi Ferenc, Isten csodálatos alkotását, sőt az ember minden más teremtménynél jobban, hasonlít Istenhez. Leginkább abban, hogy meg tud bocsátani. Ahhoz, hogy közösen tudjuk Istent dicsérni teremtményeivel és testvéreinkkel, meg kell, tudjunk bocsátani önmagunknak és egymásnak. Önmagunknak, mert nem vagyunk olyan tökéletesek, hibamentesek, mint amilyeneknek magunkat látni szeretnénk, és testvéreinknek, mert csalódtunk bennük, mert fájdalmat okoztak nekünk, mert nem olyanok, mint amilyennek őket szeretnénk. Ha egymás szemébe merünk nézni, őszinte, jó akarattal, életünk csodálatos Isten dicséretté változik.


2015-10-04


______________________________

Őrangyalok


Az őrangyalokat ünnepeljük. Honnan tudjuk egyáltalán, hogy vannak őrangyalok? A mai evangéliumban Jézus mondja, hogy ezeknek a kicsinyeknek vannak angyalaik, akik szüntelenül látják a mennyei Atya arcát. Jézus itt nem kis gyermekekről beszél, hanem azokról, akik hisznek Jézusban, és ez a hit képessé teszi őket arra, hogy kicsinyek legyenek, mások szolgálatára legyenek az üdvösség felé vezető úton. Őket pedig az ő angyalaik segítik a mennyei Atya felé. Ezt jelenti, hogy látják a mennyei Atya arcát. Tehát azért nem szabad megveti közülük egyet sem, még ha gyengéknek, jelentékteleneknek látszanak is, mert Isten számára nagyon fontosak. Külön segítő szellemeket küldött, rendelt melléjük, hogy segítsék őket a hozzá vezető úton. Ez a szerepük az őrangyaloknak.
Tehát, nem azért vannak, hogy vigyázzanak, nehogy a fejünkbe essen egy tégla, nehogy baleset érjen, hanem, hogy Istenhez segítsenek minket eljutni.
Konkréton nehéz megkülönböztetni, hogy mikor segített minket az Isten kegyelme, a Szentlélek, valamelyik szent közbenjárása, vagy az őrangyalunk, de nem is fontos, hisz végső soron minden segítség Istentől érkezik.
Azzal tudjuk leginkább meghálálni az őrangyalainknak azt, amit értünk tettek, hogy hozzájuk hasonlóan, mi is önzetlenül igyekszünk munkálkodni testvéreink üdvösségén.

2015-10-02


______________________________

Kis Szent Teréz


2015-10-01


______________________________

A remény prófétája


Zak 8,1-8
Azokban a napokban… Nincs a próféta kezében a naptár. Nem tudja megmondani, mikor lesznek azok a napok, csak azt tudja, hogy Isten rajta keresztül ígéri, hogy elérkeznek.
Mi lesz, azokban a napokban? Olyan esemény, ami szemünkben lehetetlennek látszik, de Isten meg fogja valósítani.
A választott nép fiai elveszítették a reményt. Már lehetetlennek látták, hogy valaha visszatérhetnek hazájukba, szeretett városukba, Jeruzsálembe. Nagy szépen érzékelteti a próféta azt a biztonságos várost, amelyben majd az emberek derűsen megöregednek, és kiülnek a terekre. Bár már csak bottal tudnak járni, mégis szeretnek élni. És a sok gyermek, akik gondtalanul játszadoznak!
Néha látjuk ennek a megvalósulását, mikor békében, szeretetben tudunk élni, de aztán ismét nehéz napok következnek. Az Úr ígérete azonban érvényben marad.
Ma egyre nagyobb szükség van olyan prófétákra, akik reményt öntelenek az emberek szívébe. Nem nagy fizetést és kényelmes az életet ígérnek, hanem véget nem érő boldogságot. Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk, és meg is fogja valósítani, még ha néha ezt lehetetlennek látjuk is.
Isten arra hív, hogy legyünk mi is a remény prófétái, akik megtanultak bízni Istenben, és másokat is erre mernek biztatni.


2015-09-28


______________________________

Szent Gellért


2015-09-24


______________________________

Szent Pió


Pió atya élete tele van csodás dolgokkal. Nagyon sok rendkívüli képességet kapott Istentől. Már gyermekkorában látomásai voltak,
beszélgetett az őrangyalával,
testén megjelentek Krisztus sebhelyei,
előre megmondott eseményeket, például Carol Wojtylanak, hogy pápa lesz,
képes volt olvasni az emberek gondolataiban,
bilokációval is rendelkezett,
csodás gyógyulások történtek körülötte.
Azt mondhatnánk, hogy milyen jó lehetett neki, hogy ennyi rendkívüli képessége volt.

De nézzük meg élete másik oldalát is:
beteges gyermek volt,
már fiatal korában a gonosz lelkek támadásai kínozták,
16 évesen olyan súlyos beteg lett, azt hitték, hogy meg fog halni,
pappá szentelése után óriási fájdalmak kezdték gyötörni azokon a helyeket, ahol később megjelentek a stigmák,
volt neki asztmája, veseköve, baj volt a fülével, a szemével, többször meg kellett műteni, mert mindenféle daganatok jelentek meg a nyakán, a fülén,
Sok meg nem-értésben is része volt. A Szentszék eltiltotta egy időre a nyilvános misézéstől és gyóntatástól, XXIII János pápa csalónak nevezte.
Szegény, mennyire rossz lehetett neki, mennyit szenvedett – mondhatnánk.
Sem a rendkívüli adományok, sem a szenvedések nem vezetnek az üdvösségre, csak egyedül a hit. Minden képességünket azért kaptuk, hogy testvéreink üdvösségét szolgáljuk velük szeretetből. A szeretetből elfogadott szenvedés is sokak üdvösségét szolgálja.
Nincs más dolgunk tehát, mint hittel fogadni mindent Isten kezéből.


2015-09-23


______________________________

Krisztusban testvérek


2015-09-22


______________________________