Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |

Napi gondolatok

Szent Ferenc


Az idén, Ferenc pápánk, a „Laudato Si” enciklikájában a teremtett világról, mint közös otthonunkról beszél és magát Szent Ferencet állítja példaként elénk, mint aki egészséges kapcsolatot tudott létesíteni, Isten különféle teremtményeivel, persze embertársaival is. Ahogy viszonyulunk a teremtményekhez, jelzi, hogy milyen lelkület van bennünk. Hasonló a viszonyunk embertársainkhoz is. Szent Ferenctől meg akarjuk tanulni lelki szemeinkkel nézni a teremtményeket. Kiváló példa erre Szent Ferenc Naphimnusza. Ott, bátyánk urunkról, a napról azt mondja, hogy „szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes: a Te képed, fölséges”. Minden ember látja, hogy a nap szép és sugárzó, de Ferencet ez a nap Istenre emlékezteti. A keresztény ugyan azt látja, mint minden más ember, de a mögé lát. A hit szemével nézve más értelmet nyer a látott valóság. Tudatosul bennünk, hogy a víz, a levegő, a föld, az erdők mind Isten teremtményei, akár csak mi, ezért nagyobb tisztelettel bánunk velük. Ha egy jó barátom ide ad nekem egy könyvet, vigyázok rá, mert tisztelem a barátomat, ezért megbecsülöm a könyvét is. Isten teremtményei is hasonló tiszteletet érdemelnek.
Ez a tisztelet megnyilvánul abban, ahogy bánunk mindenféle energiával, mely végső soron a bátyánk - urunk, a nap ajándéka számunkra. Nem égetjük fölöslegesen a villanyt, a gázt, nem hagyjuk hiába menni a televíziót, a számítógépet, és nem csak azért, hogy ne kellejen sokat fizetni, hanem mert Isten ajándéka minden embernek szól. Nem sajátíthatjuk ki mi magunknak az energiát, csak azért mert nekünk van pénzünk. Míg mások nélkülöznek, mi nem pazarolhatunk. Hasonlóképp, nem szennyezhetjük kedvünk szerint a levegőt, a vizet, a földet, nem csupán azért, mert árt az egészségünknek, hanem mert ez a mi közös otthonunk, egyikünké sem, hanem mind Istentől kapott ajándék, mind Istenre emlékeztetnek.
Szent Ferenc naphimnuszában a teremtmények után az emberről is szó van. Benne is felfedezi Ferenc, Isten csodálatos alkotását, sőt az ember minden más teremtménynél jobban, hasonlít Istenhez. Leginkább abban, hogy meg tud bocsátani. Ahhoz, hogy közösen tudjuk Istent dicsérni teremtményeivel és testvéreinkkel, meg kell, tudjunk bocsátani önmagunknak és egymásnak. Önmagunknak, mert nem vagyunk olyan tökéletesek, hibamentesek, mint amilyeneknek magunkat látni szeretnénk, és testvéreinknek, mert csalódtunk bennük, mert fájdalmat okoztak nekünk, mert nem olyanok, mint amilyennek őket szeretnénk. Ha egymás szemébe merünk nézni, őszinte, jó akarattal, életünk csodálatos Isten dicséretté változik.


2015-10-04


______________________________

Őrangyalok


Az őrangyalokat ünnepeljük. Honnan tudjuk egyáltalán, hogy vannak őrangyalok? A mai evangéliumban Jézus mondja, hogy ezeknek a kicsinyeknek vannak angyalaik, akik szüntelenül látják a mennyei Atya arcát. Jézus itt nem kis gyermekekről beszél, hanem azokról, akik hisznek Jézusban, és ez a hit képessé teszi őket arra, hogy kicsinyek legyenek, mások szolgálatára legyenek az üdvösség felé vezető úton. Őket pedig az ő angyalaik segítik a mennyei Atya felé. Ezt jelenti, hogy látják a mennyei Atya arcát. Tehát azért nem szabad megveti közülük egyet sem, még ha gyengéknek, jelentékteleneknek látszanak is, mert Isten számára nagyon fontosak. Külön segítő szellemeket küldött, rendelt melléjük, hogy segítsék őket a hozzá vezető úton. Ez a szerepük az őrangyaloknak.
Tehát, nem azért vannak, hogy vigyázzanak, nehogy a fejünkbe essen egy tégla, nehogy baleset érjen, hanem, hogy Istenhez segítsenek minket eljutni.
Konkréton nehéz megkülönböztetni, hogy mikor segített minket az Isten kegyelme, a Szentlélek, valamelyik szent közbenjárása, vagy az őrangyalunk, de nem is fontos, hisz végső soron minden segítség Istentől érkezik.
Azzal tudjuk leginkább meghálálni az őrangyalainknak azt, amit értünk tettek, hogy hozzájuk hasonlóan, mi is önzetlenül igyekszünk munkálkodni testvéreink üdvösségén.

2015-10-02


______________________________

Kis Szent Teréz


2015-10-01


______________________________

A remény prófétája


Zak 8,1-8
Azokban a napokban… Nincs a próféta kezében a naptár. Nem tudja megmondani, mikor lesznek azok a napok, csak azt tudja, hogy Isten rajta keresztül ígéri, hogy elérkeznek.
Mi lesz, azokban a napokban? Olyan esemény, ami szemünkben lehetetlennek látszik, de Isten meg fogja valósítani.
A választott nép fiai elveszítették a reményt. Már lehetetlennek látták, hogy valaha visszatérhetnek hazájukba, szeretett városukba, Jeruzsálembe. Nagy szépen érzékelteti a próféta azt a biztonságos várost, amelyben majd az emberek derűsen megöregednek, és kiülnek a terekre. Bár már csak bottal tudnak járni, mégis szeretnek élni. És a sok gyermek, akik gondtalanul játszadoznak!
Néha látjuk ennek a megvalósulását, mikor békében, szeretetben tudunk élni, de aztán ismét nehéz napok következnek. Az Úr ígérete azonban érvényben marad.
Ma egyre nagyobb szükség van olyan prófétákra, akik reményt öntelenek az emberek szívébe. Nem nagy fizetést és kényelmes az életet ígérnek, hanem véget nem érő boldogságot. Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk, és meg is fogja valósítani, még ha néha ezt lehetetlennek látjuk is.
Isten arra hív, hogy legyünk mi is a remény prófétái, akik megtanultak bízni Istenben, és másokat is erre mernek biztatni.


2015-09-28


______________________________

Szent Gellért


2015-09-24


______________________________

Szent Pió


Pió atya élete tele van csodás dolgokkal. Nagyon sok rendkívüli képességet kapott Istentől. Már gyermekkorában látomásai voltak,
beszélgetett az őrangyalával,
testén megjelentek Krisztus sebhelyei,
előre megmondott eseményeket, például Carol Wojtylanak, hogy pápa lesz,
képes volt olvasni az emberek gondolataiban,
bilokációval is rendelkezett,
csodás gyógyulások történtek körülötte.
Azt mondhatnánk, hogy milyen jó lehetett neki, hogy ennyi rendkívüli képessége volt.

De nézzük meg élete másik oldalát is:
beteges gyermek volt,
már fiatal korában a gonosz lelkek támadásai kínozták,
16 évesen olyan súlyos beteg lett, azt hitték, hogy meg fog halni,
pappá szentelése után óriási fájdalmak kezdték gyötörni azokon a helyeket, ahol később megjelentek a stigmák,
volt neki asztmája, veseköve, baj volt a fülével, a szemével, többször meg kellett műteni, mert mindenféle daganatok jelentek meg a nyakán, a fülén,
Sok meg nem-értésben is része volt. A Szentszék eltiltotta egy időre a nyilvános misézéstől és gyóntatástól, XXIII János pápa csalónak nevezte.
Szegény, mennyire rossz lehetett neki, mennyit szenvedett – mondhatnánk.
Sem a rendkívüli adományok, sem a szenvedések nem vezetnek az üdvösségre, csak egyedül a hit. Minden képességünket azért kaptuk, hogy testvéreink üdvösségét szolgáljuk velük szeretetből. A szeretetből elfogadott szenvedés is sokak üdvösségét szolgálja.
Nincs más dolgunk tehát, mint hittel fogadni mindent Isten kezéből.


2015-09-23


______________________________

Krisztusban testvérek


2015-09-22


______________________________

Szent Máté


Ma Szent Máté apostol és evangélista ünnepe van. Igazából azt sem tudjuk, hogy két személyt, vagy csak egyet ünneplünk, az apostolt, aki az evangéliumban Máté. vagy Lévi néven szerepel, és akit a vámasztal mellől hívott el Jézus, vagy azt a személyt, aki a Máté evangéliumát megírta. Régebb a hagyomány alapján úgy vélték, hogy a Máté evangéliuma a legrégibb, és annak a szerzője Szent Máté apostol. Ezért van az újszövetségi Szentírásban legelöl.
Ma azonban már tudjuk, hogy a legrégibb evangélium a Szent Márk evangéliuma, aki nem volt apostol, csak később lépett Jézus tanítványai közé. Valószínűleg Szent Máté apostol összeírta Jézus szavait, beszédeit, és ezt a gyűjteményt használta fel Szent Márk, és a másik tanítvány, aki a Szentírásban szereplő Máté evangéliumát megírta.
Nem is az a fontos, hogy ki volt az a személy, akit ma ünneplünk, mert igazából az Isten szavát ünnepeljük, amely embereket megszentelt, akik átadták nekünk is e szent szavakat, hogy minket is megszenteljenek.
Jézus minket is hív, hogy az ő szent igéit tovább adjuk, miként Mátéval tette. Szent Máté élete értésünkre adja, hogy Jézus nem a bűnteleneket, a hibátlanokat hívja, hisz Mátét a korabeli emberek nagyon bűnösnek tartották, Jézus mégis őt választotta ki.
Nem az a fontos, hogy bűntelenek legyünk, hanem, hogy engedjük meg Jézusnak, hogy felborogassa az életünket. Merjük megkérdezni tőle, hogy mi az a vámasztal, amit nekünk ma ott kell hagynunk azért, hogy őt követni tudjuk?


2015-09-21


______________________________

Évközi 25. vasárnap


Jézus úton van. Márk evangéliuma valójában erről az útról szól. Jézus úton van tanítványai kíséretében Jeruzsálem felé. Együtt mennek az úton, de még messze vannak attól, hogy Jézushoz hasonló módon gondolkodjanak. Jézus sokszor egyedül van közöttük. Folytatja a tanításokat. „Az emberfiát az emberek kezére adják”, mondja,” megölik, de feltámad”. Úgy hangzottak Jézus szavai, mintha valami katasztrófát, szörnyű eseményt jeleznének előre, pedig Jézus a legsikeresebb utat mutatja be, melyen az ember végig mehet. Ezt jelenti az emberfia elnevezés is. Abban az időben, ugyan is az emberfia az igazi teljes életet élő embert jelentette. Jézus sikeresnek mondja a maga életútját, mert sikerült oda adni az életét, és ezáltal eljutni a teljes életre a feltámadással. Ezt az utat ajánlja nekünk is, ezt az utat akarja megtanítani a tanítványainak. Ők azonban nem értik, mert ők más utat képzeltek el maguknak. Nekünk se könnyű Jézus nyomában járni, minden porcikánk tiltakozik az ellen, hogy oda adjuk az életünket. Mikor aztán megérkeztek Kafarnaumba, Jézus megkérdezte tőlük: miről beszélgettetek útközben? Arról beszélgettek, hogy ki nagyobb közöttük. Mi is szeretünk, nagyok, fontosak lenni, még ha álszerénységből nem is valljuk be, Isten belénk ültette ezt a vágyat, és a vágyaink mind jók, csak az a kérdés, hogy milyen nagyságra törekszünk. Jézus korában, nagyon vigyáztak az emberek arra, hogy elsőbbséget biztosítsanak a nagyobbaknak. Meg volt szabva, hogy az asztalnál ki ül a fő helyekre. Mi így képzeljük el a mennyországot is, Ott ül Isten az égben legfelül, alább a különféle angyali karok rangjaik szerint, aztán a szentek, ők is érdemeik szerint, az egyik fennebb, a másik alább.
Isten azonban felborogatta ezt a rendet, és az utolsó helyet választotta. Gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Jézus a fa alatt áll és Zakeus fent van a fán. Jézust követni, azt jelenti, hogy ezt a fejre állított nagyság rendet keressük mi is. Ezt magyarázza Jézus a tanítványainak.
Ha első akarsz lenni… folytatja Jézus, tehát nem baj, ha valaki első szeretne lenni, nagy szeretne lenni. Ki első akar lenni, az válassza az utolsó helyet és legyen a többinek a szolgája. Akinek ez sikerül az az igazán nagy, az igazán első. Butaság a világ szemében akarni nagy lenni, és nem Isten szemében.
És aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája, mondja Jézus. Fontos részlet, hogy mindenkinek a szolgája. Mert szívesen vagyunk annak a szolgálatára, akik kedves számunkra, örömünket leljük abban, hogy szolgálatára lehetünk, de Krisztus igazi tanítványa mindenkinek a szolgálatára igyekszik lenni, azoknak is, akiket nem kedvel, akikről rossz véleménye van, akik rosszat tettek neki.
Persze, nem kell ezt se félre érteni. Nem arra hív Jézus, hogy szolgák legyünk, egész nap azt keressük, hogy kinek szolgálhatunk, hanem arra, hogy mások szolgálatára, segítségére legyünk abban, hogy közel kerüljenek Istenhez, hogy elérjék életük célját, az üdvösséget. Ezt jelenti mindenkinek a szolgája lenni. Úgy-e milyen nehéz feladat. Az igazi nagy ember az, aki erre képes.
S akkor Jézus egy gyermeket hívott oda, és megölelte. A gyermek mindenkinek szót kellet, hogy fogadjon, mindenkinek a szolgálatára kellett, hogy legyen.
„Aki befogad egy ilyen gyermeket engem fogad be”. Nem árvaházak létesítésére biztatta tanítványait, hanem, hogy azonosuljanak a gyermek szerepével. Legyenek mindenki szolgálatára, mint ahogy Jézus is szolgáló lett az üdvösség útján. Nagyok akarunk lenni? Hát ez az igazi nagyság útja.

2015-09-20


______________________________

Tanúságot tesz az igazságról


1 Tim 6, 13-16
Szent Pál Timóteust felszólítja a mai szentleckében, hogy teljesítse hűségesen azt a megbízatást, amelyet Istentől kapott. Mi volt az ő megbízatása? Timóteus Pálnak szoros munkatársa és Efezus püspöke volt. Megbízatása tehát azt volt, hogy a rábízottakat felkészítse Krisztus eljövetelére. Hogyan tudja ezt a megbízatást teljesíteni? Úgy, hogy tanúságot tesz az igazságról, mint ahogy Jézus is tanúságot tett az igazságról Pilátus előtt. A Szent János evangéliumában olvassuk, hogy Jézus azt mondja Pilátusnak: azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról, vagyis arról, hogy milyen igazából Isten. Timóteusnak is ez a feladata, és nekünk is, hogy elmeséljük az embereknek azt, hogy milyen Isten, aki megközelíthetetlen fényben lakik, és akit senki nem láthat, de mi mégis találkoztunk vele, és arra készülünk, hogy örökre együtt legyünk vele.
Néha ez a találkozás az imában történik, de néha testvéreinken keresztül, és ha felismerjük az ő jelenlétét, az ő működését, akkor van, miről tanúságot tegyünk, és akkor teljesítjük azt a megbízatást, amelyet Istentől kaptunk.


2015-09-19


______________________________