Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 |

Napi gondolatok

Én is kaphatok dicséretet


Nyilvánvaló, hogy ebben a valószínűtlen történetben is a főszereplő maga Isten. Ő a gazda, akinek a tulajdona minden. Amink van és amik vagyunk, mind csak ránk bízott dolgok, aminek kezeléséről számot kell adnunk. Nekünk semmink sincs. Mindent csak használatra kaptunk. Rettenetes lehet Isten elé állni elszámolni életünkről. Nincs olyan szent, aki bátran, félelem nélkül állhatna elé. Ám Jézus maga sugallja, hogy miként lehet megszabadulni a szigorú ítélettől, hogy szidás helyett dicséretet kapjunk. Akár a példabeszédbeli szolga, számba venni, hogy milyen javakat bízott ránk az Úr. Mivel tudok másokat gazdagítani, mivel tudok másokon segíteni. Ebben, vagy abban, akár több mindenben is jó vagyok. Ha nem restellem megkeresni, észrevenni, hogy hol tudom ezeket mások javára is gyümölcsöztetni, már most értelmesen élek, és a számonkéréstől sem kell rettegnem.

0000-00-00


______________________________

Értékes az ember


A farizeusok úgy gondolták, hogy a szent emberek nem vegyülhetnek a bűnösökkel. A rosszat ki kell zárni a társadalomból, hogy ne fertőzze meg a jókat is, mint ahogy a rothadt pityókát ki kell szedni a többi közül. Ez az ésszerű. Jézus azonban más véleményen van. Az a szent, aki nem igyekszik megmenteni a bűnöst, csak gyönyörködik a maga szentségében, az hamis szent, olyan, mint a művirág. Távolról szépnek látszik, csak amikor közelebbről megnézi az ember, akkor látja, hogy nincs benne élet, mesterséges. Az igazi szent Istennel kezd együtt gondolkodni, azt kezdi akarni, amit Isten is akar, azt szeretni, amit Isten is szeret. Márpedig Isten szüntelenül keresi az embert, az elveszettet. Nem úgy keresi, mint a rendőrség a betörőt, hogy megbüntesse, hanem hogy megváltsa. Isten szemében az ember mérhetetlenül értékes, hisz önmagát adta érte. Minél közelebb kerültünk Istenhez, annál többet kell, hogy érjen a szemünkben az embertársunk, még az is, aki bűnös, aki eltávolodott Istentől, vagy rosszat tett nekünk.

0000-00-00


______________________________

A halál segít megtalálni az élet értelmét


Ha valaki nem talál magának valamit, vagy valakit, amiért, vagy akiért érdemes meghalni, odaajándékozni az életét, az nem tudja életének értelmét megtalálni.

0000-00-00


______________________________

Jézus rólam álmodik


Ma, a minden szentek ünnepén épp Jézus álmainak a beteljesülésének örvendünk. Nem néhány különleges szentről emlékezünk ma meg, azokról, akiknek a naptárban ünnepeik vannak, hanem olyanokról, akik csak úgy csendben, észrevétlenül lettek szentekké. Fel szeretnénk ismerni, hogy a szent élet nem egyesek kiváltsága, hanem minden ember szentté lehet, és én hiszem, hogy azok közül is, akiket mi életükben ismertünk, még ha hibáik, akár bűneik is voltak, mégis szentekké váltak. Sőt, azt is meg akarjuk érteni, hogy Jézus arról is álmodozik, hogy én magam is szentté válok. Ez persze egy belső változást hoz az életemben. Erről a változásról szól a nyolc boldogság, amelyről az evangéliumban hallottunk. Mi másképp fogalmaztunk volna, ha boldog embereket szerettünk volna jellemezni. Azt mondtuk volna, hogy boldog az, akinek az életben szerencséje van, akinek simán mennek a dolgok, minden sikerül. Jézus azonban más véleményen van. Ha azt mondta volna, hogy boldogok a gazdagok, az egészségesek, a szépek, az erősek, nem mondott volna semmi újat. A világ folyton ezt szajkózza. Jézus olyan boldogságról beszél, amely akkortól kezdődik, amikor az evangélium szerint döntesz egyes helyzetekben és nem a világ mentalitása szerint. Bárki vagy, bármilyen körülmények között élsz, szentté lehetsz. Nem mondhatod, hogy ha máshol élnék, ha mások lennének a társaim, ha más lehetőségeim lennének, ha tehetségesebb lennék. A szent élet magva ott van a szívünkben és képes kicsirázni, és gyümölcsöt teremni. Csak merjünk az evangélium szerinti döntéseket hozni.

0000-00-00


______________________________

Furcsa tanács - isteni élet


Furcsák Jézus tanácsai. Nem sok embernek jutna eszébe, hogy olyan ünnepi ebédeket rendezzen, amelyre a rászorulókat hívja meg, ahelyett, hogy a barátait, rokonait hívná. Léteznek szegénykonyhák, de az alamizsnaosztás, nem meghitt együttétkezés, mint amikor azokkal vagyunk együtt, akiket szeretünk, és akik szeretnek. Nem is biztos, hogy épp ilyen ebédek szervezésére akar biztatni Jézus. Mélyebb mondanivalója van. Az atya ünnepi lakomát rendezett az ő országában, és meghívott oda mindenkit, azt is, aki nem érdemli meg, engem is. Hozzá vagyunk hasonlók, a belénk oltott isteni természetet engedjük megmutatkozni, amikor kilépünk a zárt szeretetkörünkből mások felé is, mégpedig anélkül, hogy bármit is kérnénk cserébe.

0000-00-00


______________________________

Miénk az utolsó hely


- Ha farizeusnál volt Jézus tanítványaival lakodalomban, azt jelenti, hogy nem csak konfliktusai voltak a farizeusokkal, hanem voltak közöttük barátai is. Nem az egyetlen lakoma, amelyre elmennek. Jézus velünk van a szórakozásainkban is. Nem külön szektora az életünknek a szórakozás, és az Istennel való kapcsolatunk. - A farizeusok a törvény megtartását tartották fontosnak. Jézus arra akarja megtanítani nekik, hogy hogyan tartsák meg a törvényt. Alázattal tenni azt, amit teszünk, és Jézusra figyelve. - Jézus maga eljött közénk, és az utolsó helyet foglalta el, a keresztet. - Furcsa, hogy ezek az emberek, akik lakodalomba mennek, a főhelyekért versengenek, ahelyett, hogy egymásra, a menyasszonyra és a vőlegényre figyelnének. Én is magamon észrevettem, hogy ha valami nagyon foglalkoztat, túl fontosnak érzem önmagam számára, kezdek elszigetelődni a többiektől, szinte zavar a jelenlétük. - Jézus rámutat arra, hogy jönnek majd olyanok, akik nem zsidók, de azzal, hogy keresik az Istent, az első helyre fognak kerülni. - Isten a gazda, aki jelen van, és mindenképp megadja neked a téged megillető helyet, ezért nem kell félni az utolsó helyet választani. - Lehet, hogy az utolsó helyet választjuk külsőleg, de kérdés, hogy mi van belül. - Jézussal itt nem vitatkozik senki, nem provokációra mondja válaszként ezt a példabeszédet - Azért példabeszéd, mert nem csak lakodalomról van szó, hanem az Isten országáról, és az abban elfoglalt helyről. Ebben a mi helyünket kijelölték, mert mi kisebb testvérek vagyunk. Ez nem önmagunk leértékelése kellene, hogy legyen, mert ebből lesz az álszerénykedés. Más helyen mondja Jézus, hogy aki első akar lenni, az legyen az utolsó, és mindenkinek a szolgája. Utolsó lenni tehát azt jelenti, hogy a többinek a szolgálatára, javára lenni.

0000-00-00


______________________________

Halasztgatni lehet, de kikerülni nem


Jézus egész éjszaka imádkozott, és reggel kiválasztotta az apostolokat. Egyedül Isten hívhat meg valakit apostolai közé. Ha ellenben Jézus azt akarta megtudni, hogy az Atya kiket választott ki, miért kellett egész éjszaka imádkoznia? Hisz az Atya egy pillanat alatt tudtára adta az akaratát, Jézus pedig azt készséggel fogadta. Ám Jézus nem csak Isten, hanem valóságos ember is, és az embernek küzdelmébe kerül az Atya akaratával való azonosulás, még Jézus esetében is. Gondoljunk csak az utolsó vacsora utáni éjszakai imára, amikor vért izzadott, míg el tudta fogadni a keresztet. Egy dolog megérteni, más dolog magunkévá tenni. Miért épp ezeket? Miért Júdást is? Nem volt tévedés őt is meghívni? Isten nem emberi kritériumok alapján választ. Nem azt nézi, hogy ki lenne alkalmas, hisz ő teszi alkalmassá az embert a kapott hivatás betöltésére. Teljesen szabadon választ ki, akit akar. Az Isten akaratában nem kell mindig a logikát keresni, nem mintha ésszerűtlen lenne, csak, mert meghaladja a mi megértésünket. De nekünk is meg kell küzdenünk azért, hogy oda tudjunk simulni ahhoz, amit Isten kér tőlünk. Ez lehetetlen lenne, ha nem szánnánk időt arra, hogy imában megtudjuk, megértsük Istennek a konkrét tervét az egyes helyzetekben. Amikor az ima elején azt érzem, hogy szeretném abbahagyni, és bármi egyébbel foglalkozni, akkor kezdődik a küzdelem. Kerülgetni, halasztgatni lehet, de kikerülni nem.

0000-00-00


______________________________

Ne távolodjunk el a Kotlónktól


Nem tudom, miért akarta Heródes megöleti Jézust, hiszen ő nem mondott róla eddig egy bántó szót sem. Csak most nevezi rókának. A zsidók gonosznak tartották a rókát. Gonosz de jelentéktelen. Azt üzeni Heródesnek, hogy nincs hatalma felette, úgy sem tudja megakadályozni sem ő, sem más, abban, hogy teljesítse küldetését, de Jeruzsálem lesz a halálának az okozója. Jeruzsálem jelképezi a népet, az egész emberiséget, akinek bűnei miatt hal meg Jézus. Baj éri azokat, akik elutasítják, megölik Jézust, de nem azért, mert Jézus bosszút állna rajtuk, hanem úgy járnak, mint az az önfejű csibe, amely elkószál a kotlótól. Jó tudni, amikor emberek gonoszságával találjuk szemben magunkat, hogy nem tudják ők sem megakadályozni, hogy Isten terve megvalósuljon az életünkben, de ehhez érdemes időnként odafigyelni, hogy merre van a mi Kotlónk, hogy ne távolodjunk el nagyon tőle.

0000-00-00


______________________________

Nem csak szűk a kapu, hanem be is zárul


Az üdvösség ajándék, Isten ajándéka, de ugyanakkor gyümölcs is, a mi hűséges törekvésünk gyümölcse. Igaz, hogy nem lehet kiérdemelni az üdvösséget, érdemtelenül kegyelemből üdvözülünk, de nem a mi közreműködésünk nélkül. Nem csak szűk a kapu, hanem egy adott pillanatban bezárul, és egyesek kívül maradnak. Ami érdekes, hogy ezek a kirekesztettek nem a Jézus ellenségei, hanem azok, akik ismerték, hallgatták, vele együtt voltak, és mégis gonoszak maradtak. Akik részesültek kegyelmekben, de ők maguk nem tették meg azt, amit megtehettek volna. Mátyás királyról mondják, hogy egyszer amint kíséretében útra kelt, az egyik városban egy menettel találkozott. Egy szekéren vittek egy embert. Kérdezte, hová viszik, mire azok azt felelték, hogy akasztani, mert olyan lusta, hogy nem érdemli meg, hogy éljen. Azért nem kell meghalnia – mondta a király, - a palotámban rengeteg a száraz kenyér, egy kamra tele van vele. Oda beülhet, és eszegesse, hogy ne haljon éhen. Szóltak a szekérben fekvőnek: na hallod-e? A király megmenti az életedet, mehetsz a palotába, kenyeret majszolni. Az fel sem emelte a fejét, úgy kérdezte: meg van-e áztatva az a kenyér? Erre a király meggondolta magát. Hajtsatok tovább. Aki nem működik együtt Istennel a saját megmentése érdekében, az nem megy be a szűk kapun. Jézus nekem is felkínálja a megváltást.

0000-00-00


______________________________

A mustármagból nem cédrusfa nő


Mikor uralmakról van szó, nagy emberekre gondolunk, akik sokak felett uralkodnak hatalommal, dicsőségesen. Jézus is uralomról beszél, az Isten országáról, amely fölötte áll minden emberi uralomnak, mégis nagyon kicsi tud lenni, mint a mustármag. Az Isten országából nem a gyengeségeink, tévedéseink zárhatnak ki, hanem a gőg, a nagyravágyás. Csak az lehet az Isten országának polgára, aki mer kicsi lenni. Ez nem annak a kicsinysége, aki önmagát nem tudja értékelni. Az ilyen ember nem örvend annak, hogy kicsiny, hanem bánkódik miatta. Az igazi kicsi az, aki nem tartja megalázónak testvérei szolgálatára lenni. A mustármagból nem cédrusfa nő, nem büszke faóriás, hanem olyan bokor, amely szállásul szolgál a madaraknak. A naggyá-levés a mi esetünkben is abban mérhető le, hogy mennyire tudunk testvéreink javára lenni.

0000-00-00


______________________________