Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 |

Napi gondolatok

Jézus Magnificat-ja


Jézus Magnificat-ját hallottuk a mai evangéliumban. Ha összehasonlítjuk Mária Magnificat-jával megállapíthatjuk, hogy mindkettőben a kicsinyek, az alázatosak járnak végül jól. Ugyanakkor észrevehető, a kettő között egy lényeges különbség is. Mária hálát ad Istennek azért, hogy őt, a jelentéktelent figyelemre méltatta, és kitüntette, mint ahogy segítségére siet a népének, de nincs szó Jézusról, mint egyetlen közvetítőről Isten és ember között. Jézus azonban a kinyilatkoztatásért ad hálát, amelyet ő közvetít és senki más. Sem próféták, sem királyok. Ugyanakkor ennek a kinyilatkoztatásnak a továbbadását ránk bízza. Mi vagyunk a kicsinyek, a kisebbek, akik megismertük az Isten országát, és ugyanakkor általunk mások is megismerhetik. Magasztalni akarom én is az Urat azért, amit általam mások javára cselekszik.

2011-11-29


______________________________

Jó feltételem, hogy hallagtok az Úrra


Az Atya parancsol, és Jézus teljesíti. Az atya akarja, és Jézus engedelmeskedik. Az atya kér, Jézus mindig igennel válaszol.
Hasonlóképpen a százados embereknek parancsol, és a katonái teljesítik parancsait. Nem neki kell mindenhová elmennie, hanem elmennek a katonái. Ha nem így lenne, nem lenne jó parancsnok.
Jézusnak minden így engedelmeskedik, minden teremtmény, még a betegség is. Csupán mi rendelkezünk azzal a szabadsággal, hogy nemet is mondhatunk neki. Kérem az Úrtól a bátorságot, hogy merjem átengedni neki az irányítást és én engedelmeskedni tudjak neki a konkrét helyzetekben.
Az adventi jó elhatározásom nem valami, amit én elhatározok, és aztán megvalósítom, hanem Máriához hasonlóan igent akarok mondani az Úrnak,

2011-11-28


______________________________

Találkozás a valósággal


Isten nem egy gondolat egy fogalom. Ő a legvalóságosabb valóság, aki mindig volt, és mindig lesz. Vallásosságunk célja, hogy felkészítsen a nagy találkozásra, Istennel.
Fr. Albert

2011-11-27


______________________________

Első adventi gyertya


Várom az Urat, aki betölti szívem egész vágyát. Nem vagyok egyedül ebben a várakozásban. még vannak mellettem társak, vannak mellettem testvérek. Van valaki, aki nálunknál is jobban várja az Úr eljövetelét: Száz Mária. Az áldott állapotban levő asszonynak van egy különleges szépsége. Ez a szépség nem a test formáinak köszönhető, hanem a szívük alatt rejlő élet kisugárzása, az anyaságnak a szépsége. Olyanok ők, mint a tavasz szépsége. Amikor látjuk a rügyeket a fákon, szemünk előtt megjelenik a kibontakozó élet. Ilyen Mária várakozása is, és egy ilyen adventi várakozást kívánok számotokra is.
Fr. Marián

2011-11-26


______________________________

Ráhangolódunk a várakozásra


- A szórakozások nem csak elnehezítenek, hanem az imádságot teljesen ki is zárják. Azt tapasztaltam, hogy amikor ezeknek engedtem, nem volt kedvem imádkozni.
- Számomra elsősorban pozitív üzenete van ennek az evangéliumi résznek, az, hogy meg lehet állni az Emberfia előtt, ha virrasztunk, vagyis ha várjuk Őt. Ne feledjük, hogy ma az egyházi év utolsó napja, és a várakozásra akar ráhangolni az Egyház. Másik dolog, hogy Jézusnak a mondásait nem mindig kell szó szerint érteni. Például, ha a szemed botránkoztat, vágd ki. Ilyen a mai evangéliumi rész is, ahol részegeskedésről szól. Tudjuk, hogy ő is eljárt ünnepi lakomákra, nem volt aszkéta típus. Arra figyelmeztet, hogy el ne nehezedjék a szívünk. Ha nincs elnehezedve az ember szíve, akkor mosolyog, vidám. Ha elnehezedett, akkor szomorú, nem képes semmire. Amíg van bennünk készség a jóra, addig nincs elnehezedve a szívünk.
- Éveken keresztül hordoztam magamban olyan terheket, melyek minden erőmet elvették. A szentgyónás tudta csupán megszabadítani a szívemet ezektől a terhektől. A fizikai fáradtságot el lehet viselni, de amikor a szív nehezedik el, különleges „Orvosra” van szükség.
- Ha valamire készülök, amit fontosnak tartok, mindent megteszek, hogy az jól sikerüljön. Az utolsó napok olvasmányai is erről szóltak, hogy ráhangoljanak a készülésre. Valakivel találkozni akarunk. Azért kérem az Úristen kegyelmét, hogy szívemből ne haljon ki az advent.
- a mai evangélium nem az étkezés, ivászat ellen szól. Az ember belső vágya, hogy társaiddal együtt ünnepelj. Ez önmagában nem bűn. Akkor van baj, amikor olyasmit vársz el ezektől, amit nem tudnak adni. Boldogtalan vagy és az ivásba menekülsz. Virrasztani azt jelenti, hogy mélyebbre menni és felfedezni azokat a vágyakat, amelyek a többiek gyökerénél vannak, és amelyeket csak az tudja betölteni, akinek az eljövetelét várom. Ez lesz az advent hangulata bennem.
- Mindig legyek kész.

2011-11-26


______________________________

Dávid országa és az Isten országa


Érdekes, hogy bár Jeruzsálemnek és a világnak a pusztulását jövendöli meg Jézus, gyötrelemről, mészárlásról, természeti csapásokról beszél, mégis a rügyező fügefához hasonlítja ezeket a rettenetes eseményeket, pedig a fügefa rügyei az új élet kezdetét jelzik. Nem feledjük, hogy a tegnapi szakasz végén arra biztatott Jézus, hogy ismerjük fel, a mi megváltásunk megérkezését. Itt sem azt mondja, hogy ha ezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van a vég, hanem, hogy közel van az Isten országa, a megváltottak országa. Nem olyan, mint a Dávid király országa volt. Nemzeti alapra épülő ország volt a Dávid király országa, és polgárai gyűlölték a más nemzetiségűeket. Az Isten országában mindenki otthon van, és mindenkit szívesen fogadnak, aki oda akar tartozni. A Dávid országában a hatalmosok, az erősek uralkodtak, egyik ember elnyomta a másikat. Az Isten országában az egyik ember segít a másiknak szabaddá lenni. A Dávidi királyság jelen van a mai társadalom életében is, sőt, még közöttünk is ott vannak a jelei. Szeretném, ha nem csak azt érezhetnénk, hogy néha nehéz a közösségi élet, hanem jelen lennének az új életnek, az Isten országának a jelei is.

2011-11-25


______________________________

Felemelt fővel


Nem az a célja a mai evangéliumi szakasznak, hogy ijesztgessen azokkal a rettenetes eseményekkel, melyeket megjövendöl. Ellenkezőleg, bátorítani akar, hogy bármi rossz dolog történik is, végül minden jóra fordul, mert Jézus elhozta a megváltásunkat. A mi dolguk csupán az, hogy emeljük fel a tekintetünket Jézusra.
Minden elpusztul, amiben az emberek bíznak, a mi biztonságaink is el fognak veszni, mint ahogy elpusztult Jeruzsálem. Csak az marad meg, amit sikerül átmenteni az örök életre. Ma felemelt tekintettel akarok élni, az örök élet szemszögéből látni a dolgokat, az eseményeket, még azokat is, amelyek fájdalmat okoznak, vagy félelemmel töltenek el. Nem a pusztulásom következik, még akkor sem, ha közeledik a halálom, hanem a megváltásom beteljesedése.

2011-11-24


______________________________

Mit várok, és mit ígért?


Jézus megérkezésével az Isten népének státusa megváltozott. Isten népének védelmet ígért ellenségeivel szemben, azt mondta, hogy megvédi majd őket betegségektől, sok gyerekük lesz, Olyan lesz számukra Isten, mint egy bevehetetlen sziklavár. Országot ígért nekik, amelyben nyugodtan élhetnek.
Jézus mintha ennek ellenkezőjét ígérné követőinek: üldözni fogják őket, börtönbe hurcolják, elárulják azok, akikben bíznak, ellenségesen fognak velük viselkedni. Ám Jézus ígérete nem ezekből a félelmetes dolgokból áll. Egy hajszál sem vész el a fejükről és végül részesülnek az igazi, örök életben.
Mi mit várunk el Jézustól? Hogy védelmezzen, hogy segítsen, hogy könnyebb legyen az életünk, hogy senki és semmi ne okozzon nekünk szenvedést? Jézus szenvedést ígért. Ezek alkalmak arra, hogy tanúságot tegyünk a Jézusba vetett hitünkről. Érdemes Érte mindent elveszíteni, mert Ő mindent visszaad nekünk, miután átalakít.

2011-11-23


______________________________

A befejezetlen az örökre mutat


A mai evangéliumban Jézus arra emlékeztet, hogy a világ Istennel kezdődik és Vele ér véget. Minden időben vannak hamis próféták, háborúk, forradalmak, földrengések, éhínség, járványok, de ez még nem jelenti, hogy itt a vég. Az evangéliumi szakaszt befejezetlennek érezzük. így érthetetlen marad.
Egy csomó érthetetlen dolog van az életben, köztük Jézus szenvedése halála, a vértanúk szenvedése, halála, a mi életünkben is annyi minden van, melyek szenvedést okoznak, és aminek nem látjuk az értelmét. A mi életünk nem érhető, ha nem beszél az örök életről, és ha nem afelé tartunk, befejezetlen marad.

2011-11-22


______________________________

Szűz Mária bemutatása a templomban


A templom perselyébe illett tenni, nem csak azért, hogy ezzel a templomi szertartások kiadásait állják, vagy, hogy az összegyűlt pénzből segítsék a szegényeket, az árvákat és az özvegyeket, hanem ezzel kifejezték, hogy mindent Istentől kaptak, mindenük Istené. A gazdagok adománya, bár jelentős összeg lehetett, mégis csak jelkép maradt, míg az özvegy igazából kifejezte, hogy mindene az Istené. Az Úrnak nem kell sokat, vagy keveset adni, hanem önmagunkat, hisz az övéi vagyunk.
Nem tesz mást ez az özvegy, mint azt, amire mindenkit meghív Isten: hogy viszonozza az ő szeretetét.
Ma Máriára emlékezünk, aki teljesen Isten szolgálatába akart állni. Mi is sorba álltunk, hogy odaadjuk az Úrnak az életünket. A ruhánk, a nevünk, az életformánk ezt fejezi ki. Kérjük a kegyelmet, hogy ne csak jelkép maradjon mindez, hanem egyre inkább a valóságot fejezze ki, hogy viszonozni tudjuk a kapott szeretetet.
Nem az a fontos, hogy mennyit érek, hanem, hogy mennyire adom oda magam.

2011-11-21


______________________________