Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 |

Napi gondolatok

Szerzetesi család


Van-e valami mondanivalója számunkra, szerzetesek számára a szent család ünnepének? A szent család furcsa család, nem olyanok a kapcsolatok a tagjai között, mint egy megszokott családban. Nincs szó arról, hogy hogyan lettek szerelmesek egymásba József és Mária, a Jézus születése sem tűnik nagyon meghitt eseménynek, nincsenek testvérei, a család nyugalmát is megzavarja a menekülés, a rettegés, hogy veszélyben a gyermek élete.
Ám amikor szent családról beszélünk, arra emlékezünk, hogy Isten közösség. Úgy teremtett bennünket, hogy szeretetközösségben érezzük otthon, családban magunkat. Nem ideális családban, nem ideális közösségben, de tudjuk, hogy érdemes ezért a közösségért áldozatokat is hozni, magunkat megtagadni, magunkat háttérbe szorítani néha, azért, hogy családunk egysége éljen, fejődjön.
Szép történeteket tudunk elmondani a magunk hivatásának felismeréséről, a közösségről is szép elképzeléseink vannak, ám folytatás nem mindig volt ideális, a valóság sokszor szürkébb mint az ideál. Mégis ez a mi családunk, amelyet építeni akarunk, akkor is, ha egy-két dolog zavar, nehezünkre esik. Azzal a tudattal tesszük, hogy a mi családunknak is része Jézus.

2011-12-30


______________________________

Igazságtalan? Talán én is


Igazságtalanság? Igen. Ezek az ártatlan gyermekek nem voltak keresztények, nem ők választották, hogy Krisztusért meghaljanak. De ugyanígy igazságtalanság minden szenvedés, melyet az emberek egymásnak okoznak. Isten nem megóv, hanem megvált.
Emberek nem tudnak megakadályozni, bármilyen erősek és bármennyire is gonoszok, abban, hogy Istennel csodálatos dolgokat vigyünk végbe testvéreink javára. Ám Isten sem akadályoz meg abban, hogy másoknak szenvedést okozzak. Olykor Jézushoz hasonlóan engem is megvéd az Úr a gonoszok kezétől, olykor én is ártatlanul szenvedek, olykor pedig Heródeshez vagyok hasonló, aki mindenre képes a maga érdekeinek védelmében.

2011-12-28


______________________________

Jászoltól a sírhoz


A pásztorok a jászolhoz siettek, a Mágusok a csillagot követve igyekeztek Jézushoz, János ma a Jézus sírjához szaladt. Újszülött, és halott: ellentét, de Jézusban kezdettől mindkét esemény jelen van: megtestesülés és a feltámadás. Gondoljunk csak a greccioi falfestményre, abban a barlangban, ahol Szt. Ferenc Jézus születését meg akarta eleveníteni. Ezen a festményen Jézus mintha nem pólyába lenne csavarva, hanem halotti lepelbe, és jászol helyett kősírban fekszik. A keleti ikonokon sem ritka ez az ábrázolás. Jánossal együtt fel akarjuk ismerni azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy az Úr feltámadt, akkor is, ha az édes kis Jézus helyett szomorúságot, sírt lelünk ott, ahová igyekszünk.

2011-12-27


______________________________

Szívvel gondolkodni


A napközi imaóra antifónájára építem próbaprédikációmat. Száz Mária megjegyezte mindazokat a dolgokat amelyeket a pásztorok mondottak, és el-elgondolkodott rajtuk szívében. Ez ragadott meg engem, hogy szívében gondolkodott el felettük. Nem az eszében, hanem a szívében. Csak a szívben történnek a dolgok. Az értelmükkel való elmélkedésből szép gondolatok születnek, hasonlóképp, amikor a szívünkkel elmélkedünk. Mindkettőre szükség van. Amiket a pásztorok mondtak Máriának, az értelem számára felfoghatatlan, de a szív tovább gondolkodik.
Szent Ferenc is a szívvel gondolkodott, amikor azt mondta, hogy karácsonykor a testvérek még a falaknak is hóst adjanak enni. Nem ésszerű, amit mond, de az szív érti, hogy mennyire fontos ez az ünnep. Ma Zoltán testér is, korán felkelt és több eledelt adott az állatoknak, mint más napokon, pedig máskor is jóllaknak. Nem ésszerű többet adni, de a búség kifejezi a karácsonykor túlcsorduló szeretetet, amelyet csak a szív tud megérteni. Adja az Úr, hogy egészségesen tudjuk élni lelki életünket, amelyben a szív is megkapja a maga szerepét.
kegyelmekben gazdag karácsonyt kívánok nektek.
Fr. Hugó

2011-12-25


______________________________

Maradt, ami volt és lett, ami nem volt


Az örök ige, az Atya egyszülött Fia, maga Isten megtestesült, emberré lett Szűz Mária méhében. Igazságot, fényt, életet, bölcsességet, megváltást, békét hozott, megismertette velünk az Atyát. Jézus több, mint a nap, több mint a csillagok, vagy maga a világegyetem, több mint a víz, vagy a levegő, több mint a mindennapi táplálékunk, mert mindez Tőle származik. Mi is tőle kaptunk életet és ő ad értelmet életünknek.
Igen, Isten emberré lett. Soha semmiféle vallás nem tanított ehhez hasonlót. Elképzelhetetlen, hogy a tökéletes Isten emberi sorsot vállaljon. Gyönyörűen fogalmazzék meg az egyházatyák, hogy mi is történt: Quod erat, permansit, quod non erat, assumpsit: aki volt, az maradt, vagyis Isten, ugyanakkor magára vette azt, ami addig nem volt, vagyis az emberi mivoltot. Ő volt a világosság, és el akart jönni a mi rejtett sötétségünket megvilágosítani.
Az ember azzal vétkezett, hogy Istennek vetélytársa akart lenni, olyan akart lenni, mint az Isten. Ma is bennünk van ez a titkos vágy. Isten jól ismer bennünket. Megfordította a bűnbeesés eseményét, és ő maga lett ember, olyan, mint mi, hogy magához emeljen, olyanok legyünk mint Ő, de nem véle vetélkedve, hanem Véle együtt.
Az évente visszatérő karácsony ünnepe alkalom számunkra, hogy felismerjük lelkünkben az Isten utáni vágyunkat, és azt is, hogy már eljött hozzánk az Úr. Nyitott szívvel akarunk ünnepelni. Nem szeretnénk, hogy az evangélista panaszszava ránk is találó legyen: övéi közé jött, de övéi nem fogadták be. Nyitottak akarunk lenni testvéreink iránt is. Bár sok dolgunk van, legyen több időnk mások számára, mint máskor. Lépjünk feléjük bátorsággal, legyőzve a félénkségünket, kényelmünket, dédelgetett sérelmeinket. így tudjuk imádni a szívünk Betlehemében rejtőző Urat, aki eljött hozzánk, akinek van ideje ránk.

2011-12-25


______________________________

Benedictus


- Az egyház annyira fontosnak tekinti Zakariás imáját, hogy minden nap elimádkoztatja velünk. Zakariás nem csak hálát ad Istennek azért, amiben ő részesült, hogy végre neki is fia született, hanem ennél többet köszön meg. És nem csak megköszöni, hanem áldja Istent. Az ajándékon keresztül eljut az ajándékozóhoz, Istenhez.
- Zakariásnak ez az imája felismerésből fakad. Míg felismerte Istent az életében, egy harcot kellett vívnia önmagával. A „hitetlenségéért” megszenvedett, és a szenvedésén keresztül jutott el az igazibb isten-ismeretre. Ezt fejezi mi ez az imája. A felismerés számomra is egy harc önmagammal, előbb önmagamat fogadom el, azután ismerem meg istent, és ebből fakad az ima.
- Zakariás kilenc hónap hallgatás után megszólal, mi egy éjszakai hallgatás után nyitjuk meg imádságra ajkunkat.
- Az mondja az evangélium, hogy az Úr nem az okosaknak és nagyoknak nyilatkoztatja ki magát, hanem az egyszerűeknek és kicsinyeknek. Zakairás pedig pap, tehát mégsem a legtudatlanabb ember. Kicsinek és egyszerűnek és tudatlannak lenni nem jelenti tehát valami mást jelent, mint ismeretek hiányát.
- Tizedikes lehettem, amikor először járt a kezemben zsolozsmáskönyv. A lógólapon megtaláltam a Zakariás imáját, és elkezdtem imádkozni. Mikor oda jutottam, hogy „téged pedig gyermek...” magamra keresztet vetettem. Úgy éreztem, hogy nekem is szól. Az Egyház gyermekei vagyunk. Isten feladattal látott el, egy ajándékkal, ez a hivatásunk, amit nem érdemeltünk ki, nem tehetünk róla, de az tőlünk is függ, hogy mennyire teljesítjük feladatunkat, hogy egyengessük az Úr útját, rámutatni arra, akire minden ember vágyik, aki itt van közöttünk. Hálát adunk a kapott hivatásért, és kérem az Urat, hogy kegyelmével kísérjen bennünket.

2011-12-24


______________________________

Lelkigyakorlatok


Elgondolkodtam azon, hogy mennyire igazságtalannak tűnik az angyal Zakariással szemben. Azt kérte Zakariás, hogy valami bizonyítékot hozzon, mert hihetetlen, amit mond, nem ésszerű, mert már idősek mindketten. Erre némasággal sújtja egészen addig, amíg beteljesedik, amit előre megmondott neki. Mária sem hagyta kérdés nélkül a hírüladást. Hogyan lehetséges ez, mert nem ésszerű, mert nem volt együtt férfival? Máriát mégsem éri büntetés.
Valójában mindketten egy folyamaton mennek át, mely során átalakul a hitük.
Zakariás nagy lelkigyakorlata alatt, a nagy hallgatásban megtanult bízni Istenben és amikor megszólalt, már igent tudott mondani Isten tervére, és áldotta az Urat, mert teljesíti, amit ígért.
Mária szintén egy lelkigyakorlatot kezdett, amelyben alázatosan szolgálva megtanult rácsodálkozni Isten tetteire, és magasztalja érte az Urat.
Az adventi készülésünkben ez a legfontosabb mozzanat, elhallgatni, csendben rábízni magunkat Istenre, és magunkat nem tartva annyira fontosnak testvéreink szolgálatára lenni.

2011-12-23


______________________________

Magnificat


Mária Istent magasztalja nagyságáért. Ő a mindenható, a bölcsesség, az igazság, a jóság, az irgalom, minden jó forrása és csúcsa, fölemelt őt, a jelentéktelent, nagyobb méltóságra, mint bárkit is valaha a teremtmények közül. Minden nemzedék boldognak mondja, de ő személyesen nem sok előnyét élvezte a kapott méltóságnak. Annál inkább magasztaljuk érte mi Máriával együtt az Urat.
Minél alázatosabb, kisebb tudok lenni, annál több hely marad bennem Istennek, annál nagyobb méltóságban lesz részem, testvéreim javára.

2011-12-22


______________________________

Mária misszióban


Miért sietett Mária Erzsébethez? Van, aki azt mondja, hogy a Szentlélek, aki eltöltötte Máriát, rajta keresztül akart eljutni másokhoz is, Erzsébethez és a méhében élő Jánoshoz, valamint. Nem kell sokat magyaráznia Máriának, hogy Erzsébet megértse miért is jött, és keresztelő Jánosnak sem kellett megmondja valaki, hogy mi a küldetése. A Szentlélek mindent világossá tett, még ha nem is értettek majdnem semmit az egészből.
Embereken keresztül jutott el hozzánk is a Szentlélek, és rajtunk keresztül is el akar érni embereket. Ez a misszió lényege. A Szentlélek hordozói vagyunk. Tudatosítani akarom, amikor prédikációra készülök, amikor valamilyen lelkipásztori feladatot látok el, hogy nem az én ügyeskedésemtől, szervezésemtől függ az eredmény. hanem Isten Lelkétől. Mi néha túlságosan önmagunkra, a magunk lehetőségeire építünk, és kifelejtjük Istent. Tőlem csak az függ, hogy miként Mária, ne kíméljem magam, hanem induljak meg azok felé, akikhez küld Isten.

2011-12-21


______________________________

Csak Istennel egységben nagy Mária


Máriáról nem tudunk semmit mindaddig a napig, amíg Gábor főangyal meg nem látogatta. Mintha addig nem is létezett volna, mintha annyira jelentéktelen lett volna, hogy nincs mit mondani róla. A Szentírás nagyjainak ismerjük az előtörténetét is, Ábrahámnak, Izsáknak, Mózesnek, Sámsonnak, Salamonnak, és folytatni lehetne egészen Keresztelő Jánosig, akiről szintén tudunk egy keveset, anyja méhétől kezdve, de Máriáról semmit. Még a szülei nevét sem említi. És utána sem tudunk meg majdnem semmit róla, mégis sokat emlegetjük, főként amikor imádkozunk. Joggal, hisz az angyali látogatás eredményétől függött a mi megváltásunk. Isten megengedte, hogy egy jelentéktelen valaki tegye lehetővé, vagy akadályozza meg az ő tervét.
Meg szeretném érteni, hogy az igazi nagyságomat nem az határozza meg, hogy honnan származom, hogy mennyire értékelnek az emberek, hanem, hogy mennyire működöm együtt Istennel az általam ismert emberek üdve érdekében.

2011-12-20


______________________________