Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Két példabeszéd


Két példabeszédet hallottunk az Isten országáról. Az első azt mondja, hogy az Isten országa olyan, mint a magvetés. Nem a magvető ügyességén, törekvésén múlik az eredmény. Az Isten szava, a mag önmagában hordozza az erőt a növekedéshez. A mi dolgunk csupán az, hogy megismertessük azt testvéreinkkel, ő majd növekedni fog és termést hozni.
A mustármagról szól a második példabeszéd. Isten szava jelentékteleneknek tűnik a sok „fontos” dolog mellett, melyek foglalkoztatnak, de fontosabb lesz minden másnál, mert Istennél lel mindenki otthonra.
Jézus példabeszédekben tanított. A példabeszéd az emberek életéről szól. Ma sem elméleteket kell gyártani, hanem lefordítani az evangéliumot az emberek konkrét életére.
Sok minden érthetetlen számunkra abból, amit Jézus tanít, amit ma Jézus kér tőlünk, de ha mi is magunkra maradunk vele, mindent megmagyaráz.

2012-01-27


______________________________

Fejlődő kapcsolataink


Ma rokoni látogatásra jön Mária és Jézus hozzátartozói. Nem tűnik ki a szövegből, hogy miért akarták meglátogatni, de emlékszünk, a szombati evangéliumban a rokonok erővel haza akarták vinni Jézust, mert úgy gondolták, megbolondult, a tegnap azt állították, hogy ördög szállta meg, tehát beteg. Talán hazamentek s magukkal hozták Máriát is, ha már előbb nem sikerült magukkal vinniük, gondolták, talán Máriára hallgatni fog, és velük hazatér. Még Mária sem érti egészen Jézust. Még meg kell tanulnia, hogy Jézusnak társa legyen az Atya akaratának teljesítésében.
Sok mindenkit szeretünk, sok mindenkihez fűznek érzelmi szálak, de nekünk is tanulnunk kell jó kapcsolatokat építeni. Azok az igazi kapcsolataink, amelyekben egymást kölcsönösen segítjük Isten akaratának teljesítésében.

2012-01-24


______________________________

Szentlélek elleni bűn


Jézus az Isten országának evangéliumát hirdeti: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Jelen vannak olyan írástudók, a hallgatóság között, akik nem csupán elutasítják a meghívást, hanem azt, ami nyilvánvaló, az ellenkezőjével magyarázzák, a jót rossznak mondják. Jézus próbál érvelni, rávilágítani az álláspontjuk ésszerűtlenségére, azért, hogy nehogy valaki bedőljön állításaiknak. A sátán nem harcolhat önmaga ellen. Jézus az, aki az erősnek, a sátánnak a házába betör, megkötözi és kirabolja, kiszabadítja az embereket a hatalmából. Ugyanakkor világos Jézus számára, hogy ők akarva utasítják el az igazságot. Ez a Szentlélek elleni bűn.
Mi ilyent nem követünk el, de mégis, mintha hasonlítana ehhez, ha nem tudnék örülni annak a jónak, szépnek, amelyet Isten a testvérem életében megvalósít, hanem nagyítóval keresném a hibát, hogy rossznak mondhassam az egészet.
Mielőtt bárkiről rosszat mondanék, igyekszem felismerni a benne lévő jót, amiért szeretni lehet.

2012-01-23


______________________________

Évközi 3. vasárnap


Térjetek meg, mert az Isten országa elérkezett. Ez Jézus üzenetének az összefoglalója. Egy krízishelyzetben mondja ezeket a szavakat. Épp letartóztatták keresztelő Jánost. Nem sopánkodik, hanem reményt nyújt az embereknek. Ez ma is az Egyház feladata. Nem elég észrevenni és ostorozni a bajokat, nem elég keseregni, hogy rossz irányba megy a világ, hanem reményt kell nyújtania. Az Isten országa itt van közöttünk. Amikor veszélyben a pénzünk, a jólétünk, felismerhetjük azt, hogy ennél van fontosabb érték számunkra, amibe belekapaszkodhatunk. Ez a jó hír, amit Jézus hirdet. Ennek a befogadásához meg kell térni. Azt jelenti, hogy aszerint élni, ami igazán fontos, és ne a mellékes dolgok után loholni. Ennyi az életem, hogy van egy munkahelyem, van lakásom, van valamennyi pénzem, eszem, iszom, tévét nézek, alszom s reggel mindent kezdek elölről? Mi az, amiért mindezt érdemes végigcsinálni? Jézus nem azt mondja, hogy viselkedj rendesen, érdemeld ki a mennyországot, hanem azt, hogy Isten eljött hozzád, az Isten országa megérkezett. Ne siránkozz tehát, hanem ébredj fel, vedd észre, ismerd fel, fogadd be, bízd rá magad.

2012-01-22


______________________________

A bárka készen áll


Nagy tömeg gyűlt össze Jézus körül. Mindenki meg akarja érinteni, hogy meggyógyuljon. Ami feltűnő a mai evangéliumi szakaszban, Jézus a tanítványoknak meghagyja, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Mi köze a bárkának a tolongó tömeghez? Talán azon akar elmenekülni, mikor már tarthatatlannak látja a helyzetet? Nem, hanem arra áll fel, hogy beszélni tudjon az embereknek, anélkül, hogy minden oldalról taszigálnák. A bárka arra szolgál, hogy távol tudja annyira tartani magától az embereket, hogy figyelni tudjanak a szavaira. Meg akarja értetni velük, hogy nem a csodás gyógyulások a fontosak. Ennél fontosabb, hogy eljussanak az Isten országába. A gyógyulások csak jelzik a megváltást, amelyet Jézus hozott.
Jézus minket is az emberek közé küld, de nem azt akarja, hogy az ő konkrét problémáikon való segítés kössön le teljesen minket. Érdekel az emberek élete, részt veszünk belőle, velük örülünk és velük szomorkodunk, ám a bárkánk készen kell, hogy álljon, néha el kell távolodni, annyira, hogy emlékezteti tudjuk őket az igazi szükségletükre, az örök élet utáni vágyukra.

2012-01-19


______________________________

szombat-lelkiség


Ekkor határozták el Jézus halálát. Ő, bár tudta, hogy ez lesz a következménye, mégis meggyógyította a bénakezű embert. A szombatot Isten azért rendelte el, hogy védje az embert a munka rabságától, és főleg azok hatalmától, akik dolgoztatják. Legalább egy nap egy héten legyen szabad. Ehelyett épp szombaton lett a legkevésbé szabad az ember, mert mindent meg akartak tiltani neki. Szombaton nem szabad gyógyítani, megmenteni, de szabad gyűlésezni, amelyen elhatározzák valakinek a halálát. Jót tenni tilos szombaton, de rosszat tenni szabad. És mindezt Isten nevében! Ez az a vallásosság, amellyel Jézus felvette a harcot. Érzik is ezt a farizeusok, érzik, hogy az ő vallásuk veszélyben van, ezért kell meghalnia Jézusnak.
Ma a mi életünkben mi lehet ehhez a szombathoz hasonló? Minden olyan vallásosságot szombati lelkiségnek nevezhetnénk, amely a tiltásokra épül, amelynek az a lényege, hogy mi mindent nem szabad, hogy mi minden bűn. Jézus lelkisége ezzel szemben arra a jóra, szépre figyel, melynek megvalósítására Isten indít.

2012-01-18


______________________________

Érvénytelen törvény


Az ószövetségi törvény megengedte, hogy aki éhes, a másik földjére rámehet és ehet, amit talál, de nem vihet el semmit. Szőlőt, is szedhetett és jóllakhatott, de nem edénybe nem gyűjthetett. Búzát is szedhetett kézzel, de nem használhatott sarlót. Nem tettek tehát semmi törvényelleneset a tanítványok. Még szombaton sem lett volna tilos az éhes embernek táplálkozni. A farizeusok azonban a maguk elképzelései szerint szigorítottak rajta, olyannyira, hogy szinte lehetetlenné vált, hogy ne vétsen az ember ellene. Az a törvény, amely gátolja az életet, abban a helyzetben érvényét veszíti. Ez így volt már Dávid király korában, és így van jelenleg is. Nagyon embertelenné tud válni az, aki a szabályokat fontosabbnak tartja mint az embert, aki bizonyos eszmékért kínozza a másik embert. Meg akarom tanulni Jézustól, hogy ne csak azt vegyem észre, hogy testvérek vét valamilyen törvény ellen, hanem valamilyen éhség miatt szenvedő embert is meglássam benne.

2012-01-17


______________________________

Jelenlét és hiány


Böjtölésnek mi volt a célja? Bár mi úgy értelmezzük legtöbbször, mint a tökéletesség céljából végzett erénygyakorlatot, amellyel az ember a maga akaraterejét edzi, van annak lelki jelentése is. A test éhsége kifejezi az ember éhségét Istenre, hogy Isten fontosabb számára, mint az eledel, pedig az eledelért az ember ölni is képes. Jézus épp ezért mondja, hogy amikor velük van a vőlegény, a népszép nem böjtöl, vagyis a tanítványok ne az Isten iránti éhségükre figyeljenek, amikor Isten ott van velük. Összeegyeztethetetlen a kétféle lelkiség, mint ahogy az új bor nem való régi tömlőbe, és az új szövet a régi ruhára. Nem lehet várni a Messiás eljövetelét, és ugyanakkor örvendeni a jelenlétének.
A mi lelki életünkben azonban a két állapot váltakozik. Néha távolinak érezzük az Urat, máskor meg egész közel. Mikor távol van, akkor böjtölünk, vagyis igyekszünk imádkozni, akkor is, ha nem leljük benne örömünket, végezzük feladatainkat, akkor is, ha nincs nagy kedvünk hozzá. Amikor ellenben magunk mellet érezzük őt, engedjük, hogy újat hozzon az életünkbe, felborogassa megszokott programunkat és merész utakra vezessen.

2012-01-16


______________________________

Nosztalgiázás


Úgy tűnik, mintha Szent János a mai evangéliumban nosztalgiázna, visszagondol, hogyan is történt a Jézussal való találkozásuk. Talán ki is maradhatott volna ez a rész az evangéliumból, hisz nem más, mint személyes élmény elmesélése, aminek nincs sok mondanivalója számunkra. Ám a látszat csal. Szent János számára ez nagyon fontos esemény volt. Bár öreg korában emlékezik vissza, most is igent tud mondani Jézus hívására, akár csak annak idején.
Mi közünk nekünk ehhez? Minden ember életében történik olyan találkozás Jézussal, amikor elindul egy változás, és amelyre később is nagyon elevenen emlékszik. Ezt akarjuk most magunkban feleleveníteni.
Fr. Justinus

2012-01-15


______________________________

Bűnöst a bűnösök közé


Jézus szinte ráparancsol Lévire, hogy kövesse őt. Nem felajánlja a lehetőséget, nem hivatástisztázó lelkigyakorlatra hívja meg, hogy annak befejeztével döntse el, mit szeretne tenni. Isten nem bizonytalankodik. Az embernek azonban lehetősége van nemet mondani.
Nekünk is megmondja, hogy mit vár el tőlünk, ha megkérdezzük. Aztán rajtunk áll, hogy engedelmeskedünk-e felszólításának.
Nagy akadály Isten terve útjában az, amikor valaki azt hiszi, hogy neki nem kell semmiben sem változnia, hanem mások kellene hozzá igazodjanak. Ilyenek voltak a farizeusok. Elkülönültek a bűnös emberektől, nehogy bepiszkolják magukat. Joggal tették, hisz mi is tapasztaljuk, mennyire befolyásol mások véleménye, mások életmódja. Ha valaki nem akar vétkezni, jobb, ha kerüli a bűnösök társaságát. Jézus azonban épp őket keresi, és minket is közéjük akar küldeni. Csak akkor mehetek a bűnösök közé, ha tudatában vagyok annak, hogy én is bűnös vagyok, mégpedig olyan, akinek megbocsátottak, és ha maga Jézus küld, ő maga is velem jön.

2012-01-14


______________________________