Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

Látta és örvendett


Ábrahám látta és örvendett.
Mikor látta Ábrahám Jézus eljövetele napját? Amikor Izsák megszületett, bár Sára már idős volt és meddő, másodszor pedig, amikor Izsákot Isten megóvta a haláltól. Izsák Jézust jelképezi, neve azt jelenti, hogy ő nevetett. Ábrahám szomorúságát örömre fordította Izsák.
Ábrahámhoz hasonlóan örvendünk, amikor rá merjük bízni magunkat Istenre. Ő életet tud adni akkor is, amikor már nincs rá ember számára lehetőség.
A halál sem árthat nekünk, pedig a halál minden élőnek elkerülhetetlen sorsa. Isten Úr a halál felett is. Az mer igazán élni, aki nem fél a veszteségektől, a haláltól, mert bízik abban, aki Jézust feltámasztotta a halálból. Senki és semmi nem vehet el tőlem semmi igazán értékeset.

2012-03-29


______________________________

Önmagamtól is szabad lenni


Az igazság szabaddá tesz benneteket.
Mi a szabadság? Azt tenni, amit akarok, anélkül, hogy csorbítanám mások szabadságát. Szabadon beszélni, gondolkodni, legyenek jogaim, tiszteletben tartva mások jogait. Ilyesmit jelent a társadalomban a szabadság az alapvető emberi jogok megfogalmazása szerint. Szükséges ez a fajta szabadság, de nem elég. A szabadság, amelyet Jézus ígér több ennél, olyan, amely az élet teljességét nyújtja: ha megmaradtok tanításomban... a Jézus által ajánlott szabadság nem a saját fejünk utáni cselekvés, hanem Isten szavára való odafigyelés és neki való engedelmesség. Nem szubjektív igazságokra épül ez a szabadság, nem az én véleményem, az én elképzelésem az alapja, hanem az objektív igazság, az, hogy Isten életét adja értem, azért, hogy én igazán élhessek. Ez tesz szabaddá, önmagamtól is, hogy szabadon tudjam én is önmagamat odaajándékozni.

2012-03-28


______________________________

Istenre bízom magam


Jézus újra és újra előre jelzi az ő közelgő szenvedését és halálát. Az ellenségei csapdája egyre szorosabban szorul Jézus köré. Jézus azonban világosan értésünkre adja, hogy nem az emberektől függ az, ami történik. Túl kicsi az ember, hogy igazán rosszat tudjon tenni Istennek. Isten önként az ember kezére adja önmagát.
Bár a haláláról beszél, mégis határtalanul bízik az Atyában, aki nem hagyja magára, és akinek a tetszését keresi Jézus minden cselekedetében. Pedig az Atya terve nem sikeres jövőről, kényelmes életről szól, hanem keresztről.
Teljesen elkülönül azoktól, akik nem hajlandók az Atya tervébe beilleszkedni, hanem a maguk földi logikája szerint élik az Istennel való kapcsolatukat: Istentől sikert, jólétet várnak és elutasítják azt, amit nem értenek.
Jézus ellentéteket állít fel: én ... és ti, megyek... ti nem jöhettek, fentről... és lentről, ebből a világból... nem ebből a világból.
Érthetetlen mindez, de tőlünk is ezt kéri. Ha nem is értjük Isten logikáját, akkor vagyunk Jézus tanítványai, ha keresztté, önként vállalt áldozattá változtatjuk azt is, amit nem értünk.

2012-03-27


______________________________

Isten stílusa


Istennek ez a stílusa: a kezdeményezés tőle indul, de nem kényszerít rá, hogy elfogadjuk. Hív, de a legnagyobb mértékben tiszteli a szabadságunkat, melyet ő maga adott nekünk. Ugyanakkor szinte lélegzetvisszafojtva várja a válaszunkat, remélve, hogy igent fogunk mondani.

2012-03-26


______________________________

Nagyböjt 5. vasárnapja


Az első olvasmányban arról hallottunk, hogy az Úr új szövetséget akar kötni népével, mert az előző szövetséget megszegték. Most nem újabb törvényeket akar adni nekik, hanem a szívükbe akarja írni azokat. Mindenki érezni fogja, tudni fogja, hogy mi az Isten akarata.
Ezt a szívbe való beírást Jézus Krisztus által valósítja meg, aki, amint a szentleckében hallottuk, engedelmes volt, mintegy az emberek helyett, akiknek nem sikerült engedelmeseknek lenniük. Szenvedésével, és halálával örök életet szerzett nekünk.
Nem elég megcsodálni, hogy Jézus milyen nagyon szeret minket, milyen önfeláldozó módon halt meg értünk. Nem elég a nagyböjtben elmélkedni Jézus szenvedéséről. Követni kell Őt.
Az evangéliumban szereplő görögök is Jézust keresték. Látni szerették volna. Mit kerestek. A korabeli görögök büszkék voltak a filozófiájukra. Keresték a tökéletes életfilozófiát, a tévedésmentes gondolkodást. Talán Jézusban is egy ilyen bölcs tanítót kerestek, aki képes követőinek jobb életmódot biztosítani. Jézus a logikájukkal szemben az önmaga odaajándékozásának logikáját állítja.
A mai „görögök” a sikeres élet titkát keresik, a jól jövedelmező üzletet. Jézus ma is a búzamag logikáját állítja ezzel szembe. A búzamag meghal, így hoz termést. Olyan, mint a halál, amikor félretesszük azt, amihez kedvünk lenne, azért, ami a testvérünknek az igazi javát szolgálja. Ám a világot nem a sikeres üzletemberek, nem a bankok fogják megmenteni, hanem azok, akik képesek szeretni.
Ne elhatározásokat tegyünk ma, hanem figyeljünk arra a törvényre, amit Jézus a szívünkbe írt. Hallgassunk arra a belső hangra, amely minden helyzetben tudtunkra adja, hogy mi lenne a legnemesebb, legigazibb, legszentebb cselekedet a mi részünkről. Ha azt meg is tesszük, akkor éljük Jézus életét.

2012-03-25


______________________________

Nagyböjt 4. vasárnapja


Amikor a Krónikák könyve keletkezett, még nem tudta megérteni a zsidó nép, hogy hogyan engedhette meg Isten a nép történelmében bekövetkezett rettenetes dolgokat, mint amilyen a babiloni fogság volt. Nabukodonozor, a babiloni király megostromolta és elfoglalta Jeruzsálemet, felégette a templomot és a népet fogságba hurcolta. Miért engedte meg ezt Isten, ha szereti népét? Mi is feltesszük néha ezt a kérdést: Isten miért nem óv meg minket a rossz dolgoktól? A szent író azt válaszolja erre a kérdésre, hogy a nép rosszul viselkedett, vétkeztek, ezért büntette meg őket Isten.
A választott nép fokozatosan értette meg, hogy milyen igazából Isten. Lassan megértették, hogy nem isten büntet, hanem a bűnnek megvannak a rossz következményei. A bűn azért rossz, mert rosszat tesz. Isten, amikor bizonyos dolgokat tilt, vagy megparancsol, azért teszi, mert ezzel óvni akar minket a rossztól.
Mi is egyre több mindet megértünk abból, hogy ki az Isten, milyen az Isten, de ez a megértési folyamat fáradtságos. Nikodémusnak sem volt könnyű ez a folyamat. Nikodémusról csak a János evangéliuma beszél, elmondja, hogy a főtanács tagja volt, tehát egy fontos ember. Jézus feltárja előtte, hogy hogyan gondolkodik Isten. Fontos, amit mond: Isten meg akarja menteni az embereket. Nem akar csapdába csalni, hogy aztán megbüntethessen. Jobban vágyik a mi megmentésünkre, mint mi magunk. Nem igaz tehát, hogy isten megbüntette a zsidókat és azért kellett elszenvedniük a babiloni fogságot. Hibás döntéseiknek viselték a következményeit. Ellenben ez sem ad igazi választ arra, hogy Isten miért engedi meg azt, hogy az ártatlanok is szenvedjenek. Mint a kígyóméreg, mely megöl, úgy öli meg a hitünket, az Istenbe vetett bizalmunkat a szenvedés, melyet el kell viselnünk. Nincs számunkra sem más megoldás, mint hogy Jézusra emeljük tekintetünket. A benne való hit, a belé vetett bizalom meg fog menteni és Isten életében részesít minket.

2012-03-18


______________________________

Szombat


A nyolc boldogság lélekben szegényeket boldognak nevezi. Lélekben szegénynek lenni azt jelenti, hogy alázatosnak lenni. Elfogadni, hogy védtelen vagyok, magányos vagyok, gyenge vagyok, beismerem, hogy rászorulok Istenre és a másik emberre. Megnyitom személyem kapuját, elfogadom a segítséget. A vámos is megengedi Istennek, hogy irgalmazzon neki. A közösségeinkben is megoldódna sok probléma, ha oda mernénk állni egymás elé, és kérni, elfogadni a segítséget.
Amit elszúrt a farizeus a mai példabeszédben, hogy másoknak a hibáit nézte és a saját jó tulajdonságait. A vámos ellenben beismerte a maga hibáit, anélkül, hogy mások hibáival foglalkozott volna. Nem mintha nem látta volta azokat, de nem az volt a figyelme központjában. Ezt kell nekünk is tennünk, a mi bűnös voltunkat vigyük Isten elé.
A megtérő is ki van téve annak a veszélynek, hogy egy idő után farizeussá váljon az ő megtérésében. „Én képes voltam megtérni, figyeljetek rám, és tegyétek ti is ezt.” Nagy baj, amikor az ember dicsekedni kezd a saját megtérésével, a saját bűneivel. Isten irgalma kell, hogy a központban álljon, nem az én bűnös, vagy igaz voltom.

2012-03-17


______________________________

Szerda


Jézus a törvény fontosságára hívja fel a figyelmünket a mai evangéliumban. Miért kell törvényekhez, szabályokhoz alkalmazkodunk? Hisz a keresztségünk által Isten gyermekei lettünk, és meg vagyunk hívva az üdvösségre. Azt is tudjuk, hogy ha a Szentlélek hatására szeretetben élünk, akkor Istennek tetsző életet élünk.
Akkor mégis miért van szükség törvényekre? Nem elég, ha spontán módon tesszük a jót és szeretetben élünk? Hiszen szent Ágoston is azt írta: Szeress, és tégy amit akarsz.
A bűnbeesés óta az ember minden cselekedete sebzett. A mi spontán törekvéseink, nem az Isten felé mutatnak. A kísértő ezer módon el tud buktatni. Az alázatos ember tudja, hogy a törvény mint egy mankó, segít nekünk megmaradni az Isten útján, mindaddig nagyon fontos szerepet tölt be az életünkben, amíg meg nem erősödünk a jóban, de ez már a szentség.
Teréz anya élete vége fele, véleményem szerint, nem sokat aggodalmaskodott azon, hogy mit szabad és mit nem; mit enged meg a törvény. Ekkorra már az ő spontán törekvései belesimultak Isten akaratába.
Fr. Arthur

2012-03-14


______________________________

Kedd


Fogadd el megtört szívünket, és megalázott lelkünket. - hallottuk az olvasmányban.

Minden szentmisén felajánljuk bűntől megtört, agyon gyötört és megalázott szívünket. Jézus hív minket erre a felajánlásra, hiszen azt mondja: Nem az igazakat hívom, hanem a bűnösöket. Ő részt akar venni a mi nem steril életünkben. A szívünk ajtajában áll és kopogtat, arra vár, hogy beengedjük. Ő az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. A mi bűneinket is elakarja venni. Ő az, aki minden szentmisében alászáll a szentáldozáskor a bűntől összehorzsolt szívünkbe, hogy belülről öleljen magához minket, mert ő új szívet és új lelket akar adni nekünk.
Fr. Arthur

2012-03-14


______________________________

hétfő


Námán, miután megkapta az utasítást a prófétától, hogy fürödjön meg a Jordán folyóban tisztulása (gyógyulása) érdekében, méltatlankodva azt mondta: Hát nem különbek Damaszkusz folyói, az Abana és a Parpar Izrael minden vizénél? Megakarta határozni, hogy hol akar meggyógyulni.

Vagyunk mi is így: szeretnénk meghatározni, hogy mikor és hogyan tegyen jót velünk az Isten. Nem akarjuk rábízni teljesen életünket. Vajon van-e bennünk elég bizalom, bátorság, hogy megengedjük Istennek, hogy ne a mi elvárásaink, hanem saját tetszése szerit vigye végbe csodatetteit életünkben. A bizalom az, hogy nem tudjuk, hogy hogy lesz, ezért Istenre bízunk mindent.
Fr. Arthur
Az élet akkor kezdődik, amikor az ember nem tudjuk, hogy mi lesz. - L. Tolsztoj

2012-03-12


______________________________