Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 |

Napi gondolatok

A hit


Zsid 11, 1-7
A szentleckében a hitről hallottunk. Amikor hitről beszélünk, hajlunk arra, hogy a hitet egy nagy csomag vallásos igazsággal azonosítsuk, amelyet elfogadunk, elhiszünk, tehát valami intellektuális és sztatikus tevékenységre gondolunk. A Szentírásnak azonban egy oldala sem igazolja ezt a fajta meghatározást. Már a teremtés könyvének az első sorai arról beszélnek, hogy a hit találkozás. Isten néven nevez, kapcsolatba lép. A hit ez a párbeszéd, ez a kapcsolat, megszólítás, és válasz. Ez a hit átjárja az életünket, mert a célunk ennek a közösségnek a beteljesedése.
Erről beszél a mai szentlecke is, amelyet ismét a Zsidókhoz írt levélből vettünk: befogadni Isten szavát, engedni, hogy visszahngozzék bennünk, és megtestesíteni a mindennapi életben, rábízni magunkat. Igent mondás egy személynek, aki szeret minket.
Az a keresztény, akit már Isten szava semmire nem ösztönöz, aki nem érzi úgy, hogy meg kell újítania ma is az ő igenjét erre a szeretetre, azt mondhatja magáról, hogy nincs hite.
A hit segít bennünket, hogy az eseményeket Isten szemével lássuk, ráérezzünk arra, hogy mi a terve velünk, testvéreinkkel.

2017-02-18


______________________________

Nem holló, hanem galamb


Ter 8, 6-13. 20-22
Az ismétlődő 7 - 7 nap a fokozatos újjáteremtést jelentik. A bűn elrontotta az elsőt, ujjá kell teremteni. És Noé kibocsátotta a hollót, amely össze vissza röpködött de nem tért vissza. Ez a káhosz, az az állapot, amelőtt a víz és a száraz különvált volna.
Aztán Noé kiengedte a galambot. Ez Isten lelke, amely életet hoz, ezt jelképezi az olajág.
Végül a galamb sem tért vissza, de az nem össze-vissza röpködött, hanem otthonra lelt a földön, betöltötte azt.
Isten nem büntet. Megígérte, hogy az ember bűnre hajló természete ellenére nem bünteti az élőlényeket. Isten nem büntet, hanem helyrehoz, gyúgyít, megvált.
Ennek vagyunk mi is a munkásai, Istennek társai. Nem reménytelenül össze-vissza röpködő halálmadarak vagyunk, hanem a remény hajtásait hordozó galambok.
Ennek tudatában állunk szóba az emberekkel.

2017-02-15


______________________________

Szent Cirill és szent Metód


Csel 13, 46-49
Szent Cirill és Szent Metód ünnepe elvezet bennünket az evangelizáció, és a mi Európánk történelmének témájához. Két szentet ünneplünk, akik az evangélium szolgálatára szentelták magukat, elmenvén oda, ahol még nem ismerték, nem szerették. Annak a nyitottságnak a megvalósítói voltak ők, amelyről Krisztus beszél, séa amelyről Szent Pál beszél a mai szentleckében: Isten a jóhírt előbb a választott népnek szánta, és rajta keresztül akarta meghívni a többi népet is, de Izrael elutuasította ezt a feladatot, ezért Isten szava más úton jut el minden néphez.
Ezt a szolgálatot végezte Cirill és Metód. Azért, hogy Isten szavát megérhessék, leírhassák ls olvashassák a kelet-európai népek, ábécét is szerkesztettek nekik.
Ma is az evangélium hirdetése az ember szolgálatán keresztül történik. Mikor felismerem az embertársam szükségleteit, és abban segítségére sietek, elháritom azt, ami megakadályozza őt Isten szavának befogadásában.
És ezt nem csak az idegenekkel szemben kell gyakorolni, hanem egymás között is. Az Úr ad ötletet, hogy mit tehetek testvéremért, ha érdekel, hogy mivel küzd, így az örömhír mindenikünk számára valódi örömet fog jelenteni.

2017-02-14


______________________________

Évközi 6. vasárnap


Jézus mint, minden igaz izraelita a Tórát és a Törvényt Isten szavának tartotta, mely megmásíthatatlan. Mégis tisztázni akarta, hogy mit gondol az Ószövetség írásairól. Miért volt erre szükség? Mert sokaknak az volt a benyomása, mintha el akarta volna törölni a törvényeket. Nem sokkal azelőtt boldognak mondta a szegényeket, azokat, akiket másoknak szolgálnak. Ezzel ellent mondott a zsidók nacionalista elvárásainak, akik abban reméltek, hogy majd ők fognak uralkodni az egész világon, és a többi nép a szolgájuk lesz. A Talmud, a zsidók egyik szent könyve, azt mondja, hogy minden zsidónak, majdnem 3000 rabszolgája lesz. Persze, hogy azt gondolták, hogy Jézus a törvény ellen beszél. Várták a Messiást, az oroszlánt, aki az idegen királyokat legyőzi, de helyette egy bárány érkezett, aki senkit nem akar bántani. Jézus próbálja értésükre adni, hogy Ő nem lerombolja, hanem teljessé akarja tenni a törvényt. Minden teljesedni fog, ami a törvényben áll, de nem az emberek elvárásai szerint. Hat példát hoz erre a beteljesedésre, négyet ezen a vasárnapon olvastunk fel, kettőt pedig a jövő vasárnapon fogunk felolvasni.
Az első példa azt mondja, ne ölj. Ezt a parancsot mindenki ismerte. Az ember Isten képe, ezért nem szabad megölni. A pogány királyok szobraikat felállítatták az egész birodalomban, és az a szobor olyan szent volt, hogy aki azt érintette az halállal lakolt. Jézus nem azt mondja, hogy érvénytelen ez a parancs, hogy nem szabad megölni azt a másik embert, de ennek a parancsnak az igazi mondanivalójára mutat rá. Nem elég, hogy nem oltjuk ki az életét a másiknak. Van úgy, hogy valaki él de úgy érzi, hogy az élete nem ér semmit. Akit gyűlölnek, akire haragszanak, azt lelkileg megölték. A nyelvünkkel is ölhetünk, mondja Jézus. A pletykálás, a rágalom, veszedelmes fegyver. A másikról megtudott titkos dolgok továbbadása, olyan lehet számára, mintha kést szúrnának a bordái közé. A régi áldozatbemutatással kapcsolatos előírások azt kérték, hogy az áldozatbemutatás előtt, bizonyos tisztálkodási szertartásokat végezzenek el. Jézus azt mondja, hogy ennél töbre van szükség. Ha a testvéreinkkel ellenséges viszonyban vagyunk, annyi, mintha Istennel lennénk haragban. A korabeli rabbik azt tanították, hogyha valaki áldozatbemutatás közben van, nem szakíthatja félben még akkor sem, ha egy kígyó tekeredik a lábára. Jézus, ellenben azt mondja, hogyha eszébe jut, hogy haragban van valakivel, hagyja ott az áldozatbemutatást, mert az nem ér semmit. A második példa a házasságtörés. Nem elég a rossza cselekedetek elkerülése, a korabeli rabbik igyekeztek, nem is nézni nőre. Jézus nem ilyen volt, sok nővel volt barátságban, meg engedte, hogy megérintsék, megöleljék, megcsókolják, mert Ő szabad volt és tisztaszívű. „Csak a tisztaszívűek látják meg Istent” mondja Jézus a boldogságokban. A hűtlenség a szívben történik. A bűn alkalmaknak bátran nemet kell mondani az elején, ezt jelenti kivájni a szemedet, levágni a karodat. A harmadik példa a válásra vonatkozik. Mózes megengedte, hogy elküldje a férfi az asszonyt, ha nem tetszet neki. De, legalább váló levelet kellet adnia neki, hogy védje a becsületét. Jézus azonban azt mondja, hogy a szeretet örökre szóló elköteleződést jelent, még akkor is ha ez áldozatba kerül. A negyedik példa az esküdözésről szól. Az emberek nem bíztak egymás szavába, ezért esküdöztek. Jézus azt mondja, ne esküdözzünk, mert arra nincs szükség. Egyrészt, mert aki esküdözik, magára Isten büntetését kérte, hogyha hazudik, akkor Isten tegye ezt vagy azt vele. De Isten ilyet nem tesz. Másrészt nem szükséges esküdözni, mert Isten követője nem hazudik.
Segítsen az Úr Jézus, hogy Isten szándéka szerint tudjunk élni.

2017-02-12


______________________________

Hozzá meneküljünk


Ter 3, 9-24
Mit tesz a bűnbe esett ember? Elrejtőzik Isten elől, és társa elől is. Istent is, és társát is ellenségnek érzi. Az emberek félnek egymástól, ezért válaszfalak épülnek, fegyvereket készítenek maguknak. Ádám akkor is, és ma is a saját bűnének áldozatává válik. Nem képes megbocsátani sem önmagának, sem másnak. Nem bízik sem önmagűban, sem társában.
Istentől is fél, mert azt hiszi, hogy Isten haragszik rá, meg akarja büntetni. Szigorú bírónak képzeli el, akihez nem mer imádkozni sem, mert bűnösnek érzi magát. Ilyenkor nem jön a kígyó az ember segítségére. Nem segít a tudás sem melyre a tiltott gyümölcs fogyasztásával szert tett, de segít Isten. Azt olvastuk, hogy Isten atyai szeretettel fordult feléjük. Abban a helyzetben sietett segítségükre, amelyben találta őket. Zavarta őket a meztelenségük, hát felöltöztette őket, ruhát adott nekik. A tékozló fiuval is ezt tette atyja, amikor hazatért: a legszebb ruhát adjátok rá, gyűrűt az újjára - ami azt jelenti, hogy ismét a fia.
Lehet, hogy mi is elrejtőzünk, eltávolodunk Istentől, amikor bűnösnek, méltatlannak érezzük magunkat, pedig senki nem ilyenkor mellénk annyira, mint maga Isten. Jön, elfedi szégyenünket és visszadja méltóságunkat. Hozzá meneküljünk bűneinkkel.

2017-02-11


______________________________

A bizalmatlanság


Ter 3, 1-8
A teremtmények közötti összhangot elrontja egy új elem, a bizalmatlanság. Isten hazudott? Becsapott minket? Vonzó az a lehetőség is, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten, ők maguk dönthetik el, hogy mi jó és mi rossz számukra. Nem kell többé alávetniük magukat Istennek.
Az ember ezzel a döntésével megszűnt Isten partnere lenni, ezzel azonban konfliktusba került önmagával, embertársával, és a többi teremtménnyel is. Mindenki és minden ellensége lett.
Ez a bűn, a teremtés ellentéte. Lerombolja a teremtés összhangját, mindenkinek és mindennek árt, azt sem kímélve, aki azt elkövette.
Tapasztalom az összhang hiányát önmagamban, amikor elégedetlen vagyok a képességeimmel, a testvéreimmel, mikor nem teljesítik elvárásaimat, és a természettel, különösen a saját testemmel, mikor erőt vesz rajtam a betegség, a gyengeség.
Az Úrba vetett bizalmamat erősítem, aki meg akar gyógyítani és helyreállítani az összhangot bennem és körülöttem.

2017-02-10


______________________________

Nem jó egyedül


Ter 2, 18-25
Az ember sorra nevet adott a teremtményeknek. Ez kifejezi, hogy Isten rábízta valamennyit, hogy legyen a gazdájuk. Tetszett is ez az embernek, de az összes teremtények között nem talált társat magának, olyant, aki hozzá hasonló, akivel párbeszédet folytathat. Tőbbet ér a férfi számára a nő, mely őt kiegészíti, mint az egész teremtett világ.
Hús az én húsomból - hozzám hasonlón ő is esendő, porból való, de benne is felismerhetem Isten leheletét, a benne lakó Istent. Ebben is Istenhez vagyunk hasonlók. Közösségben akarunk élni, egymást kiegészítve, úgy, hogy a szeretet kapcsoljon össze minket.
- Meztelenek voltak, mégsem szégyellték magukat egymás előtt. Összhangban voltak önmagukkal, társukkal, és a többi teremtménnyel, ezért nem kell félniük, nem kell szégyenkezniük.
Ma tisztelettel és hálás szeretettel próbálunk tekinteni azokra, akiket Isten mellénk rendelt. Keressük az összhangot önmagunkkal és egymással. Ezzel teszünk tanúságot Isten országáról.

2017-02-09


______________________________

Gyümölcsök


Zsid 13, 1-8
A Zsidókhoz írt levél végé felé járunk. A szent szerző, akiknek kilété még nem fedezték fel a szakemberek, beszélt nekünk arról, hogy milyen az Isten, mit jelent Istennel kapcsolatban lenni. Most a levele végén az Istennel való kapcsolatunknak konkrét megnyilvánulásairól beszél. Arra buzdít, hogy az Istentől kapott kegyelem erejével legyünk szeretettel testvéreink iránt, segítségükre sietve nehézségeikben, legyünk hűségesek életformánkhoz, szeretve azokat, akik mellett elköteleztük magunkat, éljünk szegénységben, megelégedve azzal, mink van, bízva Istenben, és azok példáján buzdujunk, akik utat mutatnak nekünk a hitben.
Ha a konkrét életünkben nem mutatkoznak meg a hit gyümölcsei, lehet, hogy vissza kell térnünk az alapokhoz, és újraépíteni az Istennel való kapcsolatunkat.

2017-02-03


______________________________

Gyertyaszentelő


A kis gyermek nevelése csodálatos tevékenység. A szülők gyakran ámulva figyelik, milyen újabb és újabb tulajdonságai derülnek ki gyermeküknek.
Hasonlóképp csodálkoztak József és Mária, mikor a kis Jézusról újabb és újabb dolgokat tudtak meg. Ma azt ünnepeljük, hogy Isten elé vitték a kis Jézust, mint ahogy minden zsidó fiúgyermeket abban az időben. Jelezték, ezzel, hogy a gyermeket Isten tulajdonának tekintik. Talán még ők sem tudták teljesen felfogni mennyire igaz ez Jézus esetében.
Mária Jézusról az első tudósítást Gábor főangyaltól kapta. Csupa szép dolgokat hallott akkor. Most az öreg Simeontól újabb dolgokat tud meg Jézusról: az ellentmondás jele lesz. Sokan általa felemelkednek, mások meg, akik magasan érezték magukat, mélybe zuhannak.
És valóban, Jézus megváltoztatta a világ történelmének menetét. Aki őt követi, aki hozzá tartozik, hasonló sorsban részesül: az ellentmondás jele lesz. Küzdenünk kell a bennünk lévő önzéssel, gyengeségeinkkel, az embere részéről visszautasítással, megnemértéssel, de Isten mindenikünknek csodálatos feladatot szánt, és mindenikünket hazavár, oda, ahol Jézus bemutat minket az Atyának.
Ma a szerzetesek világnapja is. A szerzetesek sajátos hivatást kaptak arra, hogy jelek legyenek. Isten országának jelei, de ugyanakkor ők is ellenállásba ütköznek. Még papok, buzgó hívők sem mind értik, mire valók a szerzetesek. Miként a gyertya lángját lobogtatja a légmozgás, úgy tépdeli a szerzetesek tanúságtételének a lángját is a megnemértés. Néha még ők sem értik önmagukat. Itt élnek, de mintha nem egészen idevalók volnának.
Ma imádkozzunk egymásért, hogy mindenikünk teljesíteni tudja az Istentől kapott hivatását, feladatát, és ne veszítsük szem elől annak szépségét akkor sem, amikor nehézségekkel kell küzdenünk.

2017-02-02


______________________________

A bűn terhe


Zsid 12, 1-4
A szent szerző a mai szentleckében a bűnt tehernek nevezi, amelytől meg kell szabadulni, hogy szabadon futhassunk, akár a versenyzők a pályán.
A cél tehát nem az, hogy bűntelenek legyünk, hanem, hogy Krisztushoz jussunk, és ezért szabadok legyünk mindentől, ami ebben akadályoz.
Vágyunk Krisztussal lenni, ez ad erőt a bűn elleni küzdelemhez. Ha nem vágyakoznánk arra, hogy Krisztussal legyünk, nem éreznénk tehernek a bűneinket sem. Úgy járnánk, mint a versenyfutó, aki elfelejti, hogy neki szaladnia kellene, és leáll egy útszéli bárban sörözni.
Mivel lehet erősíteni, táplálni a Krisztus utáni vágyunkat? A szentleckében erre is választ kapunk: emeljük tekintetünket Krisztusra. Nem az égbe kell nézni, hanem a keresztre. Krisztus szeretetét szemlélve a mi szívünk is eltelik szeretettel és iránta való vágyakozással. Ez ad erőt, hogy komolyan vegyük a bűnnel való küzdelmünket, és a Krisztus felé való igyekezetünket.

2017-01-31


______________________________