Gondolatok tízesével idő szerint csökkenő sorrendben.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 |

Napi gondolatok

Évközi 6. vasárnap


Jézus mint, minden igaz izraelita a Tórát és a Törvényt Isten szavának tartotta, mely megmásíthatatlan. Mégis tisztázni akarta, hogy mit gondol az Ószövetség írásairól. Miért volt erre szükség? Mert sokaknak az volt a benyomása, mintha el akarta volna törölni a törvényeket. Nem sokkal azelőtt boldognak mondta a szegényeket, azokat, akiket másoknak szolgálnak. Ezzel ellent mondott a zsidók nacionalista elvárásainak, akik abban reméltek, hogy majd ők fognak uralkodni az egész világon, és a többi nép a szolgájuk lesz. A Talmud, a zsidók egyik szent könyve, azt mondja, hogy minden zsidónak, majdnem 3000 rabszolgája lesz. Persze, hogy azt gondolták, hogy Jézus a törvény ellen beszél. Várták a Messiást, az oroszlánt, aki az idegen királyokat legyőzi, de helyette egy bárány érkezett, aki senkit nem akar bántani. Jézus próbálja értésükre adni, hogy Ő nem lerombolja, hanem teljessé akarja tenni a törvényt. Minden teljesedni fog, ami a törvényben áll, de nem az emberek elvárásai szerint. Hat példát hoz erre a beteljesedésre, négyet ezen a vasárnapon olvastunk fel, kettőt pedig a jövő vasárnapon fogunk felolvasni.
Az első példa azt mondja, ne ölj. Ezt a parancsot mindenki ismerte. Az ember Isten képe, ezért nem szabad megölni. A pogány királyok szobraikat felállítatták az egész birodalomban, és az a szobor olyan szent volt, hogy aki azt érintette az halállal lakolt. Jézus nem azt mondja, hogy érvénytelen ez a parancs, hogy nem szabad megölni azt a másik embert, de ennek a parancsnak az igazi mondanivalójára mutat rá. Nem elég, hogy nem oltjuk ki az életét a másiknak. Van úgy, hogy valaki él de úgy érzi, hogy az élete nem ér semmit. Akit gyűlölnek, akire haragszanak, azt lelkileg megölték. A nyelvünkkel is ölhetünk, mondja Jézus. A pletykálás, a rágalom, veszedelmes fegyver. A másikról megtudott titkos dolgok továbbadása, olyan lehet számára, mintha kést szúrnának a bordái közé. A régi áldozatbemutatással kapcsolatos előírások azt kérték, hogy az áldozatbemutatás előtt, bizonyos tisztálkodási szertartásokat végezzenek el. Jézus azt mondja, hogy ennél töbre van szükség. Ha a testvéreinkkel ellenséges viszonyban vagyunk, annyi, mintha Istennel lennénk haragban. A korabeli rabbik azt tanították, hogyha valaki áldozatbemutatás közben van, nem szakíthatja félben még akkor sem, ha egy kígyó tekeredik a lábára. Jézus, ellenben azt mondja, hogyha eszébe jut, hogy haragban van valakivel, hagyja ott az áldozatbemutatást, mert az nem ér semmit. A második példa a házasságtörés. Nem elég a rossza cselekedetek elkerülése, a korabeli rabbik igyekeztek, nem is nézni nőre. Jézus nem ilyen volt, sok nővel volt barátságban, meg engedte, hogy megérintsék, megöleljék, megcsókolják, mert Ő szabad volt és tisztaszívű. „Csak a tisztaszívűek látják meg Istent” mondja Jézus a boldogságokban. A hűtlenség a szívben történik. A bűn alkalmaknak bátran nemet kell mondani az elején, ezt jelenti kivájni a szemedet, levágni a karodat. A harmadik példa a válásra vonatkozik. Mózes megengedte, hogy elküldje a férfi az asszonyt, ha nem tetszet neki. De, legalább váló levelet kellet adnia neki, hogy védje a becsületét. Jézus azonban azt mondja, hogy a szeretet örökre szóló elköteleződést jelent, még akkor is ha ez áldozatba kerül. A negyedik példa az esküdözésről szól. Az emberek nem bíztak egymás szavába, ezért esküdöztek. Jézus azt mondja, ne esküdözzünk, mert arra nincs szükség. Egyrészt, mert aki esküdözik, magára Isten büntetését kérte, hogyha hazudik, akkor Isten tegye ezt vagy azt vele. De Isten ilyet nem tesz. Másrészt nem szükséges esküdözni, mert Isten követője nem hazudik.
Segítsen az Úr Jézus, hogy Isten szándéka szerint tudjunk élni.

2017-02-12


______________________________

Hozzá meneküljünk


Ter 3, 9-24
Mit tesz a bűnbe esett ember? Elrejtőzik Isten elől, és társa elől is. Istent is, és társát is ellenségnek érzi. Az emberek félnek egymástól, ezért válaszfalak épülnek, fegyvereket készítenek maguknak. Ádám akkor is, és ma is a saját bűnének áldozatává válik. Nem képes megbocsátani sem önmagának, sem másnak. Nem bízik sem önmagűban, sem társában.
Istentől is fél, mert azt hiszi, hogy Isten haragszik rá, meg akarja büntetni. Szigorú bírónak képzeli el, akihez nem mer imádkozni sem, mert bűnösnek érzi magát. Ilyenkor nem jön a kígyó az ember segítségére. Nem segít a tudás sem melyre a tiltott gyümölcs fogyasztásával szert tett, de segít Isten. Azt olvastuk, hogy Isten atyai szeretettel fordult feléjük. Abban a helyzetben sietett segítségükre, amelyben találta őket. Zavarta őket a meztelenségük, hát felöltöztette őket, ruhát adott nekik. A tékozló fiuval is ezt tette atyja, amikor hazatért: a legszebb ruhát adjátok rá, gyűrűt az újjára - ami azt jelenti, hogy ismét a fia.
Lehet, hogy mi is elrejtőzünk, eltávolodunk Istentől, amikor bűnösnek, méltatlannak érezzük magunkat, pedig senki nem ilyenkor mellénk annyira, mint maga Isten. Jön, elfedi szégyenünket és visszadja méltóságunkat. Hozzá meneküljünk bűneinkkel.

2017-02-11


______________________________

A bizalmatlanság


Ter 3, 1-8
A teremtmények közötti összhangot elrontja egy új elem, a bizalmatlanság. Isten hazudott? Becsapott minket? Vonzó az a lehetőség is, hogy olyanok lehetnek, mint az Isten, ők maguk dönthetik el, hogy mi jó és mi rossz számukra. Nem kell többé alávetniük magukat Istennek.
Az ember ezzel a döntésével megszűnt Isten partnere lenni, ezzel azonban konfliktusba került önmagával, embertársával, és a többi teremtménnyel is. Mindenki és minden ellensége lett.
Ez a bűn, a teremtés ellentéte. Lerombolja a teremtés összhangját, mindenkinek és mindennek árt, azt sem kímélve, aki azt elkövette.
Tapasztalom az összhang hiányát önmagamban, amikor elégedetlen vagyok a képességeimmel, a testvéreimmel, mikor nem teljesítik elvárásaimat, és a természettel, különösen a saját testemmel, mikor erőt vesz rajtam a betegség, a gyengeség.
Az Úrba vetett bizalmamat erősítem, aki meg akar gyógyítani és helyreállítani az összhangot bennem és körülöttem.

2017-02-10


______________________________

Nem jó egyedül


Ter 2, 18-25
Az ember sorra nevet adott a teremtményeknek. Ez kifejezi, hogy Isten rábízta valamennyit, hogy legyen a gazdájuk. Tetszett is ez az embernek, de az összes teremtények között nem talált társat magának, olyant, aki hozzá hasonló, akivel párbeszédet folytathat. Tőbbet ér a férfi számára a nő, mely őt kiegészíti, mint az egész teremtett világ.
Hús az én húsomból - hozzám hasonlón ő is esendő, porból való, de benne is felismerhetem Isten leheletét, a benne lakó Istent. Ebben is Istenhez vagyunk hasonlók. Közösségben akarunk élni, egymást kiegészítve, úgy, hogy a szeretet kapcsoljon össze minket.
- Meztelenek voltak, mégsem szégyellték magukat egymás előtt. Összhangban voltak önmagukkal, társukkal, és a többi teremtménnyel, ezért nem kell félniük, nem kell szégyenkezniük.
Ma tisztelettel és hálás szeretettel próbálunk tekinteni azokra, akiket Isten mellénk rendelt. Keressük az összhangot önmagunkkal és egymással. Ezzel teszünk tanúságot Isten országáról.

2017-02-09


______________________________

Gyümölcsök


Zsid 13, 1-8
A Zsidókhoz írt levél végé felé járunk. A szent szerző, akiknek kilété még nem fedezték fel a szakemberek, beszélt nekünk arról, hogy milyen az Isten, mit jelent Istennel kapcsolatban lenni. Most a levele végén az Istennel való kapcsolatunknak konkrét megnyilvánulásairól beszél. Arra buzdít, hogy az Istentől kapott kegyelem erejével legyünk szeretettel testvéreink iránt, segítségükre sietve nehézségeikben, legyünk hűségesek életformánkhoz, szeretve azokat, akik mellett elköteleztük magunkat, éljünk szegénységben, megelégedve azzal, mink van, bízva Istenben, és azok példáján buzdujunk, akik utat mutatnak nekünk a hitben.
Ha a konkrét életünkben nem mutatkoznak meg a hit gyümölcsei, lehet, hogy vissza kell térnünk az alapokhoz, és újraépíteni az Istennel való kapcsolatunkat.

2017-02-03


______________________________

Gyertyaszentelő


A kis gyermek nevelése csodálatos tevékenység. A szülők gyakran ámulva figyelik, milyen újabb és újabb tulajdonságai derülnek ki gyermeküknek.
Hasonlóképp csodálkoztak József és Mária, mikor a kis Jézusról újabb és újabb dolgokat tudtak meg. Ma azt ünnepeljük, hogy Isten elé vitték a kis Jézust, mint ahogy minden zsidó fiúgyermeket abban az időben. Jelezték, ezzel, hogy a gyermeket Isten tulajdonának tekintik. Talán még ők sem tudták teljesen felfogni mennyire igaz ez Jézus esetében.
Mária Jézusról az első tudósítást Gábor főangyaltól kapta. Csupa szép dolgokat hallott akkor. Most az öreg Simeontól újabb dolgokat tud meg Jézusról: az ellentmondás jele lesz. Sokan általa felemelkednek, mások meg, akik magasan érezték magukat, mélybe zuhannak.
És valóban, Jézus megváltoztatta a világ történelmének menetét. Aki őt követi, aki hozzá tartozik, hasonló sorsban részesül: az ellentmondás jele lesz. Küzdenünk kell a bennünk lévő önzéssel, gyengeségeinkkel, az embere részéről visszautasítással, megnemértéssel, de Isten mindenikünknek csodálatos feladatot szánt, és mindenikünket hazavár, oda, ahol Jézus bemutat minket az Atyának.
Ma a szerzetesek világnapja is. A szerzetesek sajátos hivatást kaptak arra, hogy jelek legyenek. Isten országának jelei, de ugyanakkor ők is ellenállásba ütköznek. Még papok, buzgó hívők sem mind értik, mire valók a szerzetesek. Miként a gyertya lángját lobogtatja a légmozgás, úgy tépdeli a szerzetesek tanúságtételének a lángját is a megnemértés. Néha még ők sem értik önmagukat. Itt élnek, de mintha nem egészen idevalók volnának.
Ma imádkozzunk egymásért, hogy mindenikünk teljesíteni tudja az Istentől kapott hivatását, feladatát, és ne veszítsük szem elől annak szépségét akkor sem, amikor nehézségekkel kell küzdenünk.

2017-02-02


______________________________

A bűn terhe


Zsid 12, 1-4
A szent szerző a mai szentleckében a bűnt tehernek nevezi, amelytől meg kell szabadulni, hogy szabadon futhassunk, akár a versenyzők a pályán.
A cél tehát nem az, hogy bűntelenek legyünk, hanem, hogy Krisztushoz jussunk, és ezért szabadok legyünk mindentől, ami ebben akadályoz.
Vágyunk Krisztussal lenni, ez ad erőt a bűn elleni küzdelemhez. Ha nem vágyakoznánk arra, hogy Krisztussal legyünk, nem éreznénk tehernek a bűneinket sem. Úgy járnánk, mint a versenyfutó, aki elfelejti, hogy neki szaladnia kellene, és leáll egy útszéli bárban sörözni.
Mivel lehet erősíteni, táplálni a Krisztus utáni vágyunkat? A szentleckében erre is választ kapunk: emeljük tekintetünket Krisztusra. Nem az égbe kell nézni, hanem a keresztre. Krisztus szeretetét szemlélve a mi szívünk is eltelik szeretettel és iránta való vágyakozással. Ez ad erőt, hogy komolyan vegyük a bűnnel való küzdelmünket, és a Krisztus felé való igyekezetünket.

2017-01-31


______________________________

Bízunk


Zsid 11, 1-2. 8-19
Azt hallottuk a mai szentleckében, hogy a hit bizalom abban, amit nem látunk. Példaképeket is sorol fel az Ószövetségből:
Ábrahámot, aki Istenben bízva elindult, bár nem tudta hová megy, és otthagyta a hazáját;
Sárát, aki öreg kora ellenére bízott Isten igéretében, hogy gyermeke fog születni;
a Választott népet, amely otthagyta Egyiptomot, mert bízott Isten szavában, aki otthont ígért nekik.
Mindenik azért bízott, mert találkozott Istennel, megismerte Istent, és meggyőződött arról, hogy bízni lehet benne.
A mi életünk is a hitre, az Istenbe vetett bizalomra épül. Ez tud erőt adni ahhoz, hogy:
becsületesek legyünk akkor is, ha csalhatnánk, mert nem venné észre senki; ez segít, hogy jót tegyünk, akkor is, ha nem viszonozzák a jót, akkor is, ha úgy látjuk, nem érdemlik meg azok, akiken segítünk; megbocsátunk akkor is, ha jól esne visszaadni a kapott sérelmet; imádkozunk akkor is, ha úgy látjuk, nem teljesült az, amit kértünk.
Bízunk Istenben, bízunk abban, hogy szeret minket, és megadja mindazt, ami javunkra szolgál.

2017-01-28


______________________________

Kitartás!


Zsid 10, 32-39
A mai szentcekcében a szent író a keresztényeket kitartásra buzdítja. Egyrészt azzal bátorítja, hogy a multban is már sikerült kitartaniuk az üldözhtetések közepette is, másrészt pedig azt mondja, hogy érdemes kitartani, mert jutalom jár érte.
Miben kellene kitartani? Abban, hogy keresztényként viselkedjenek akkor is, ha ez áldozatba kerül, és ne hasonuljanak azok gondolkodásához, viselkedéséhez, akik nem hisznek Krisztusban.
Miben áll a jutalom? A maradandó javakban. A szalma helyett aranyat kapnak, a jelen élet örömei helyet az Istennelk való élet boldogságát.
Isten szava minket is kitartásra buzdít. Egyrészt visszaemlékezünk azokra a helyzetekre, amelyekben képesek voltunk kitartani, hűségesek lenni. Ha akkor sikerült, Isten kegyelmével ezután is sikerülni fog.
Másrészt padig, amikor pedig döntenünk kell különféle helyzetekben, például, hogy mivel töltjük el az időnket, kérdezzük meg magunktól, hogy a mulandó javakat keressük, vagy pedig az örök élet életünket építjük.

2017-01-27


______________________________

Éleszd fel a kapott kegyelmet!


2 Tim 1, 1-8
Mint fiának, úgy ír Timóteusnak Szent Pál a mai szentleckében, és biztosítja arról, hogy szüntelenül imádkozik érte. Az üldöztetések láttán Timóteus megrettent, a félelem megbénította. Sírva kérte Istentől, hogy megmeneküljön a keresztényeket üldözők kezéből.
Pál is aggódik érte, hisz szereti, mégis arra biztatja Timóteust, hogy ne önmagát féltse, hanem élessze fel önmagában a Krisztustól kapott kegyelmet, hogy ha kell szenvedések árán is teljesíteni tudja a Krisztustól kapott küldetését. Krisztus megadja hozzá az erőt.
Ezt szeretnénk mi is megtanulni Szent Pál szavaiból, hogy ne magunkat féltsük. Ne az legyen a célunk, hogy jól menjen a sorunk. Ne azt kívánjuk, hogy amikor innen Szászsebesről kikerülünk könnyebb, kényelmesebb életünk legyen. Nem bizonyos elhatározásokra van szükség, csupán nekünk is fel kell élesztenünk magunkban azt a kegyelmet, amelyet Krisztustól kaptunk, amikor a hivatásunkat kaptuk. Azt mondják a szakemberek, hogy Szent
Pál mikor felélesztést mond, olyan igét használ, melyet a tűz felélesztésénél szoktak használni, amikor ráfújnak a parázsra, hogy a rárakodott hamú eltűnjön, is ismét izzani kezdjen. Erre van nekünk is szükség, a kezdeti kegyelmet feléleszteni, hogy Isten kegyelmével hitelesebben tudjuk élni a hivatásunkat.

2017-01-26


______________________________