Napi gondolatok

Emlékkő


Józs 24, 14-29
Józsue választás elé állítja a népet. Döntsenek ők maguk, hogy Istennek, vagy a bálványoknak akarnak szolgálni. És miután a nép Istent választja, Józsue egy emlékkövet állít az Istennel kötött szövetség jeleként, amely emlékezteti őket arra, hogy Isten nem kényszerítette őket, csak felkínálta a lehetőséget, ék szabadon választották Istent. A kő emlékezteti őket erre akkor is, amikor ez a szövetség terhükre van, amikor másvalamire volna kedvük, mint amit Isten kér tőlük. Isten őket választotta, és ők Istent választották.
Ilyen a mi kereszténységünk is. Bár keresztény családban születtünk, úgy neveltek minket, mégis mindenikünk életében ott van a pillanat, amikor önként Isten mellett döntött. Dönthettünk volna másképp is, de Istent választottuk. Ugyanez történt akkor is, amikor felismertük a hivatásunkat. Isten meghívott, és mi erre igent mondtunk. Minket nem egy kő emlékeztet az Istennel kötött szövetségre, hanem Jézus keresztje. Amikor csalódunk testvéreinkben, kiábrándulunk önmagunkból, emlékeztet a kereszt arra, hogy Jézus Krisztus minket választott és mi igent mondtunk neki. Ha néha el is tántorodunk a véle kötött szövetségtől, ő ugyanazzal a szeretettel mindig visszavár.

2017-08-19


______________________________

Régi gondolatok